Az Európai Unió ambiciózusan dolgozik a 2015. évi Párizsi Megállapodásban és az európai zöld megállapodás keretében további konferenciákon meghatározott éghajlat-politikai célok megvalósításán, amelynek célja, hogy Európa legkésőbb 2050-ra klímasemleges kontinenssé váljon. Ez az európai klímarendeletnek köszönhetően jogilag kötelező erejű cél. Az éghajlatváltozás azonban világméretű probléma, amely nem áll meg kontinensünk határain, így Európa egyedül nem tudja megoldani ezt a globális problémát, még akkor sem, ha hosszú utat tud elérni. Az Európai Unió a világ legnagyobb piaca, és ennek köszönhetően nagy nemzetközi hatalommal rendelkezik. Emellett magasan képzett és képzett népességgel rendelkezik, és már most is nagy tapasztalattal rendelkezik a fejlesztési segélyek terén szerte a világon. A Global Gateway stratégia keretében az EU már milliókat fektet be fejlesztési segélyekbe. Az éghajlatváltozás a Global Gateway egyik ágazata is, ezért azt ki lehetne terjeszteni, hogy a világ még nagyobb részét érje el. Ezért ez az elképzelés arra szólítja fel az Európai Uniót, hogy: – Környezetkímélőbb jogszabályok kidolgozása, amelyek hatása a világ legnagyobb piacaként betöltött erőfölényének köszönhetően világszerte érezhető lenne. – Több képzett munkaerőt és fejlett magánszektort használjunk fel arra, hogy világszerte segítsük az éghajlatváltozás mérséklését és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást. Az európai zöld iparágak támogatása világszerte. – A Global Gateway stratégia éghajlat-politikai ágának kiterjesztése. Globálisan hasznos stratégia létrehozása és előmozdítása, mint például az európai zöld megállapodás az éghajlat-politikai célok világszerte történő elérése érdekében. A világ egyik legfejlettebb, legnagyobb, leggazdagabb és legaktívabb szereplőjeként az Európai Unió nemzetközi vezető szerepet tölthet be az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Úgy vélem, hogy Európa jövője zöld, a zöld jövő pedig Európa.

A fiatalok érdemi részvételére van szükségünk az EU-ban. Az EYE-nak ingyenes rendezvénynek kell lennie, nem csak a privilegizált fiatalok számára, akik meg tudják fizetni a költségeket, és a következő EYE-ig nyomon követendő ajánlásokat tartalmazó szakpolitikai dokumentumra van szükség. Hallgassa meg hangjainkat, hogy cselekedjünk, ne pedig megfeledkezzen!

Demográfiai problémákkal küzdünk Európában, és több munkaerőt keresünk – mind a szellemi, mind az informatikai mérnököket vagy a tanárokat –, de olyan fizikai gallérokat is, mint a vízvezeték-szerelés, az építőipari dolgozók vagy a villanyszerelők. Ugyanakkor az Európán kívüli embereknek is meg kell változtatniuk életüket, és társadalmi-gazdasági kérdések miatt új fejezetet kell nyitniuk Európában. Hozzunk létre egy olyan programot, amelynek keretében az emberek csatlakozhatnak Európába, tanulhatnak helyi nyelvet és szakmát egy adott régióban. Mondjuk el, hogy egy libanoni táborból érkező palesztin nő jobb jövőt keres, és készen áll arra, hogy Svédországba költözzön, megtanuljon a svéd nyelvet, és oktatásban részesüljön, hogy ápolóvá váljon. Az uniós tagállamok rendelkezhetnek az ilyen jelöltek ellenőrzött listájával, és lehetővé tehetik, hogy az ilyen jelöltek ellenőrzött körülmények között utazzanak az országba, hogy megtanulják a nyelvet, elsajátítsák a szükséges szakmát, és pótolják az országban fennálló szakadékot. Megelőzheti a jobb jövőt kereső személyek ellenőrizetlen migrációs hullámait, mivel most jogi lehetőségük lehet arra, hogy emberi módon tegyenek. Már létezett az úgynevezett „EU kék kártya”, amelyet ki lehetne terjeszteni!

Az EU-nak szorosan együtt kell működnie az olyan szervezetekkel, mint az ASEAN, a Mercosur és az Afrikai Unió, annak érdekében, hogy külföldön népszerűsítse az EU modelljét. E regionális együttműködési szervezetekkel való együttműködés révén az EU előmozdíthatja az emberi jogokat, a vállalkozásokat, az európai életmódot stb. Ez olyan új hangot adna az EU-nak és szövetségeseinek, amely független lehet az USA-tól vagy Kínától, de nem ellenük. Ez az újonnan talált befolyás a szervezetei által képviselt országok közötti együttműködésen alapulna.

Az önkéntesség az EU által létrehozott hihetetlen program, amely lehetővé teszi a különböző külföldi országokból származó fiatalok számára, hogy többet tudjanak meg arról, hogy mik akarnak lenni, illetve más témákról, amelyeket érdekelnek. A program fő kérdése az, hogy egyszeri lehetőségről van szó. Úgy vélem, hogy az önkéntességet az EU-nak nagyobb mértékben kellene támogatnia. Azok, akik már befejezték a hosszú távú önkéntes munkát, új kezdeményezésben vesznek részt, és a tényleges önkéntességi javaslatokat első alkalommal szétosztják egy tapasztalt önkéntesre. Így az emberek többet beszélnek erről a programról, és bemutatják azt a fiataloknak, hogy megismerjék azt.

A nemzeti politikusoknak saját érdekük, hogy egymástól elkülönüljenek, és így maximalizálják az előnyeiket. Másrészt az uniós polgároknak érdekében áll, hogy összehangoltan működő szövetségi állam állampolgárai legyenek. Szükséges, hogy az EU mint szövetségi állam ne rendelkezzen saját külpolitikával, hadsereggel vagy nemzetiséggel. Egységes állampolgárságra, hadseregre és külpolitikára, valamint az államok és a lakosság közötti kapcsolatok terén a lehető legnagyobb mértékű koordinációra van szükség. Egy közvetítő nyelv (pl. angol) bevezetése, amelynek a tagállamok nyelvein kívül minden hivatalos eljárás esetében kötelezőnek kell lennie, a lehető legnagyobb mértékben koordinációs eszköz lehet: hivatalok, rendőrség, közszolgáltatások, bíróságok stb. A közvetítő nyelv megléte esetén az EU hadserege reális lehetőséggé válna. Ennek első lépése az oktatás reformja, ahol szükség van arra, hogy a diákok a lehető leghatékonyabban tanítsák a közvetítő nyelvet. Ha ez megtörténne, az EU egyik szegletéből érkező polgár szinte nehézség nélkül költözhetne mind foglalkoztatási, mind szociális szempontból abban a tagállamban, ahová költözött.

Európa már most is olyan kontinens, ahol az emberek kulturális hátterüktől függetlenül élhetnek, tanulhatnak stb. Miért nem bővítjük kulturális hátterünket, hogy megtanítsuk értékeinket és azt, hogy mi Európa? Lappföldtől Szibériáig és Olympus-hegytől Everestig. Az Erasmus+ programnak mindenkinek kell lennie!

Az Európai Uniónak vissza nem térítendő támogatásokból és egyéb támogatási formákból álló programot kell végrehajtania a tagállamokban működő olyan egyetemek és más kutatószervezetek számára, amelyek a fenntartható fejlődést és a globális jólétet szolgáló mesterséges intelligencia fejlesztésére összpontosítanak.

Fiatalok által vezetett kezdeményezések platformja: olyan platformra van szükségünk, amely támogatja és előmozdítja az olyan, fiatalok által irányított kezdeményezéseket, amelyek előmozdítják az európai értékeket és célokat, például a fenntarthatóságot, a demokráciát és a társadalmi igazságosságot, ami segítheti a fiatalokat abban, hogy öntudatosak és elkötelezettek legyenek az EU jövőjének alakításában az EU-n belül és kívül.

Manapság a közösségi médiában folytatott nyilvános diskurzus elsősorban nyereségorientált magánvállalatok – például a Facebook Meta, a Twitter vagy a ByteDance – ellenőrzése alatt álló platformokon zajlik. Amikor a közintézmények ezeken a csatornákon keresztül kommunikálnak, ezeket a nem demokratikus szereplőket a digitális kommunikációhoz való jog részévé teszik. Ugyanakkor arra kényszeríti a polgárokat, hogy a nyilvánosság tájékoztatása érdekében reklámokat használjanak. Harmadszor, az európai kommunikációs csatornákat az amerikai és kínai vállalatoktól teszi függővé. A közintézményeknek ezért nyílt protokollok (Matrix, Activiy Pub) és saját digitális infrastruktúrájuk (a Fediverzum értelmében) használatával hozzá kell járulniuk a fenntartható európai kommunikációs csatornák létrehozásához.

Az ukrajnai háború kezdetével és az anyagok szállításával nyilvánvalóvá vált, hogy az olyan országok, mint Németország, nem rendelkeznek felszereléssel és felkészültséggel ahhoz, hogy kezelni tudják a harmadik országokkal fennálló nyílt konfliktust. A közös fegyveres uniós erők segíthetnek abban, hogy határozottabban reagáljanak a biztonságunkat fenyegető valós fenyegetésekre, például a terrorizmusra vagy az orosz fenyegetésre. Úgy vélem továbbá, hogy a megfelelő szabályozás és a szilárd intézmények létrehozása fellendítheti ezeket a szerveket azáltal, hogy ellátja őket a rendes eljárásukhoz szükséges megfelelő eszközökkel. Ez nagy lépést jelent majd az Európai Unió történetében, de úgy vélem, hogy az ezt az elképzelést osztó európai ékpároknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy ezt az elképzelést valóra váltsuk.

Fontos, hogy az EU megőrizze diplomáciai és stratégiai függetlenségét. Mivel az ukrajnai háború előrehaladt, az a véleményem, hogy az EU ezt nem tartotta fenn. Az EU szégyenletesen követte az Egyesült Államok politikai menetrendjét, és korlátozta saját érdekeit. Az Északi Áramlat szabotázsa alatt, amely az egész EU stratégiai infrastruktúrája, az Unió nem reagált elég határozottan annak ellenére, hogy ez volt az EU egyik legfontosabb energiaforrása. Ahelyett, hogy semleges álláspontot képviselne az ukrán konfliktusban, az EU jelenleg az EU érdekeire nézve rendkívül veszélyes, társbűncselekményi álláspontot képvisel. Mindent megtettünk annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben elválasztsuk bennünket Oroszországtól, amely csak az Egyesült Államok és Kína érdekeit szolgálta. Az EU-nak képesnek kell lennie arra, hogy más országok érdekeitől függetlenül lépjen fel, különösen a jelenlegihez hasonló válság idején.

A Földközi-tengeren keresztüli illegális bevándorlás jelentős kihívást jelent a határellenőrzési ügynökségek, köztük a Frontex – az EU határ- és parti őrség – számára. Ezt felismerve hasznos lehet a Frontex személyzetének bővítése. A Földközi-tengerről készült műholdas képalkotás szintén segíthet: a képek kifinomult MI-elemzésével párosított műholdak lehetővé tehetik, hogy valós idejű riasztásokat küldjenek a Frontex hajóinak, segítve őket abban, hogy megtalálják a migránsok hajóit, és biztonságosan visszajuttassák őket származási helyükre.

Ez csökkentené az illegális bevándorlást, visszatartaná a migránsokat a Földközi-tengeren áthaladó veszélyes utazástól, és csökkentené az embercsempészek hitelességét.

Az EU határainak biztonsága természetesen létfontosságú. A dél-mediterrán térségben különösen a határokon tapasztalható helyzet elfogadhatatlanul instabil.

A migránsok és a menedékkérők azonban nem az EU ellenségei. Egyszerűen kétségbeeső emberek, akik jobb életet próbálnak elérni. Ehelyett többet kell tenni az EU déli szomszédainak csempészmaffiáinak sikere elleni küzdelem érdekében.

Ez az ezeken a területeken való megerősített diplomáciai és katonai jelenlét révén valósítható meg, de ez csak eddig fog megtörténni. Sokkal jobb lenne, ha rendszeres csatornákon keresztül ösztönöznék a migránsok belépését az EU-ba. Az EU-nak meg kell könnyítenie a migránsok számára, hogy a csempészettől eltérő eszközökkel is bejussanak a tagállamokba.

A menekültügyi eljárás jelenleg hosszadalmas és átláthatatlan. Fel kell gyorsítani és átláthatóbbá kell tenni. A legális migrációhoz való hozzáférés javítható lenne, ha több migrációs központot hoznának létre a származási országokban, lehetővé téve, hogy a migrációs útvonalak veszélyes szabálytalan utazások nélkül kezdődjenek meg.

A migránsok számára lehetővé kell tenni, hogy munkavállalás céljából vízumot kérjenek, származási országukban pedig lakhatási és munkaszerződéseket szerezzenek, majd biztonságosan költözzenek az EU-ba. A jogszerű migráció felajánlása a földközi-tengeri térség szívtörő képeire adott válasz.

A már befogadó országokban tartózkodók számára optimalizálni kell a menekültügyi státusz megerősítésére váró feltételeket. A menekültügyi eljárást hozzáférhetőbbé, kevésbé bürokratikussá és kevésbé megfélemlítővé kell tenni. E folyamatok során mindennemű megkülönböztetést meg kell szüntetni.

Holisztikusabb és inkluzívabb módon tovább kell fejleszteni az Erasmus+ programot, például a pénzügyi háttér fokozottabb figyelembevétele révén.

Több lehetőséget kell biztosítani az uniós diákoknak arra, hogy külföldön tanuljanak és dolgozzanak, valamint az Erasmus+ program utáni rövid dokumentációra minden résztvevő számára, hogy a kultúra és a tapasztalatok cseréje mindenki számára elérhető legyen. Az Erasmus csereprogram az EU normaalkotó puha hatalmának középpontjában áll, ezért azt tovább kell fejleszteni.

Ezenkívül jobban finanszírozott ösztöndíjakat kell rendelkezésre bocsátani, különösen a keleti partnerség országaiból származók számára. Több lehetőséget kell biztosítani az uniós országok és a keleti partnerségben részt vevő országok (Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia, Moldova és Ukrajna) közötti eszmecserére is.

Ilyenek lehetnek például a „regionális csereutak”, amelyek során a fiatalok egymásba látogatnak, hogy élénkebbé tegyék a régiók közötti kapcsolatokat, és előmozdítsák a kulturális cseréket.

Az oktatás, a kultúra, az ifjúság és a sport területén szerzett uniós tapasztalatok és bevált gyakorlatok terjesztése érdekében fontos lenne uniós ifjúsági központokat létrehozni a keleti partnerség országaiban. Ezen országok fiataljai számára előnyös lenne, ha olyan helyekkel rendelkeznének, ahol találkozhatnak az EU képviselőivel, megismerhetik az oktatás, a kultúra és a sport terén bevált gyakorlatokat, és egy ilyen platform égisze alatt kezdeményezéseket hajthatnának végre.

Az EU jelenleg a Líbiában, Törökországban, Marokkóban és máshol található szomszédos rezsimektől függ, hogy segítsen csökkenteni a migránsok Európába irányuló áramlását.

Ez kockázatos: Megnyitja az EU-t az önkényuralmi rendszerek zsarolása előtt, és a migránsokkal szembeni visszaélésekhez vezethet. Ennek elkerülése érdekében az EU-nak jelentősen meg kell erősítenie a közös külpolitika kialakítására irányuló kapacitását. Képesnek kell lennie arra, hogy továbbfejlessze érdekeit, szükség esetén puha hatalmat használva a migrációs áramlásoknak a forrásnál történő csökkentése érdekében.

Az új külső válságok szükségessé teszik a közös politikai döntéshozatal elmélyítését és a migráció okainak előzetes megelőzésére helyezett hangsúlyt, nem pedig a migrációra adott túlzott, biztonságorientált válaszintézkedéseket. 

Az EU-nak létre kell hoznia egy kötelező, transznacionális programot, amelyben minden olyan fiatal részt vehet, aki 18. életévét betöltötte, és amely kapcsolódhat a szociális szolgáltatási rendszerekhez és a helyi közösségfejlesztési projektekhez. Csak akkor lenne igazán transznacionális program, ha lehetővé tenné a polgárok számára, hogy más országokba költözzenek, például munkatáborokban vagy önkéntes szolgáltatásokban való részvétel céljából. Ily módon a fiatalok találkozhatnak egymással, élethosszig tartó barátságokat építhetnek, de növelhetik a polgári kötelességgel, az európai identitással és a szolidaritással kapcsolatos tudatosságot is. A program ezáltal építhetne olyan meglévő programokra, mint az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület.

A tagállamok néha nem európai országokba küldik az újrafeldolgozásra kész műanyagokat. Az Európai Uniónak biztosítania kell, hogy ez ne történjen meg. Az európai polgároknak felelősséget kell vállalniuk életmódjukkal kapcsolatos döntéseikért, és maguknak kell lezárniuk a kört.

Tekintettel a globális felmelegedés következményeinek széles körére, rendkívül fontos, hogy az Európai Unió növelje a keleti partnerség országaival közös fellépések számát. Ez segítheti mindkét intézményt abban, hogy nagyobb összegű számítással rendelkező programokat valósítsanak meg, amelyek végül felgyorsítják a zöld átállást. Emellett ez megkönnyíti a tájékoztató kampányok számára, hogy világszerte több embert érjenek el.

Az álhírek terjesztésének egyik fő veszélye, hogy manipulálják a közvéleményt és torzítják a valóságot. A közösségi médiában található hashtagek vagy címkék, amelyek például megbízhatatlan vagy hamis információkon alapulnak, gyakran félrevezetik az embereket, mivel befolyásolják a gondolkodásmódjukat. Az álhíreket és címkéket túlzott mértékben használták eszközként a politikai konfliktusokban, többek között a területek megszállásában. Konkrétabban, az Oroszország dezinformációs kampányának eszközeként használt #CrimeaIsRussia hashtag a hibrid hadviselés eszközének tekinthető. A probléma az, hogy ha a fenti címke évekig online marad, a következő generációk, akik rá fognak kattintani, hamis valóságérzetet alkothatnak a krími régió politikai helyzetéről.

Következő lépésként az EU-nak azon kell munkálkodnia, hogy korlátozza a hamis és félrevezető közösségimédia-címkéket és hashtageket. Európának meg kell találnia a megfelelő eszközöket ebben az irányban ahhoz, hogy megvédje értékeit, a jogállamiságot és az emberi jogokat. 

 

A 2021-ben kibontakozó globális események megfigyelése egyértelművé válik, hogy az Európai Uniónak együtt kell működnie: fontos, hogy felkészüljünk a jövőbeli fenyegetésekre, és megőrizzük a nem uniós nemzetektől való függetlenséget. Ezt egy olyan közös külpolitika kialakításával lehetne elérni, amely segítene fenntartani a békét a kontinensen. Ez kulcsfontosságú lépésnek tekinthető a teljes politikai unió státuszának elérése felé.

A közös külpolitika lehetővé tenné az EU számára, hogy erőt és eltökéltséget tanúsítson a diplomáciai missziókban részt vevő nemzetekkel való találkozók során. Hozzájárulna a külső és belső hatékonyság javításához is; a konzulátusok vagy nagykövetségek adminisztratív költségeit csökkenteni lehetne, és a döntéseket időben és hatékonyan lehetne meghozni.

Emellett világszerte segítene megvédeni az EU és polgárai érdekeit, miközben folyamatosan előmozdítaná a békét és a szabadságot.

A tömeges migráció káoszhoz vezet: Európa nem fogadhat el mindenkit. Az EU-nak és tagállamainak saját problémái vannak, és ezeket meg kell oldaniuk, mielőtt megpróbálnák enyhíteni a külföldi katasztrófák következményeit.

A Földközi-tengeren humanitárius műveleteket folytató nem kormányzati szervezetek aláássák a bevándorlás csökkentésére irányuló erőfeszítéseket. A tengeren elhagyott, csempészett migránsok megmentésével tevékenységük megszegi az EU határpolitikáját, és segíti a maffiákat illegális tevékenységeik folytatásában. Így ők maguk is embercsempészekként járnak el.

Az EU-nak ezt fel kell ismernie, és keményebben kell kezelnie. Hajóikat el kell kobozni vagy meg kell semmisíteni, hogy egyértelmű jelzést küldhessenek.

Az EU-nak integrált, de decentralizált és rendkívül hatékony energiahálózattal kell rendelkeznie. A decentralizált struktúra miatt az energiaellátás kevésbé sebezhető a potenciális kockázatokkal szemben, és csökkenti a központosított erőművek (nukleáris, biogáz stb.) iránti igényt.

Például a Spanyolországban termelt fotovoltaikus energiatöbbletet Norvégiában szivattyús tárolóerőművekben lehetne tárolni, amelyeket Lengyelországban éjszaka fogyasztanak el.

Ahhoz, hogy az élelmiszereket a fenntarthatósági előírásoknak megfelelően kezelhessük, kevesebb élelmiszer-hulladékot kell létrehoznunk: A még fogyasztható élelmiszereket soha nem szabad eldobni.

Ennek egyik módja az lenne, ha újraosztanák: A vállalatoknak soha nem szabad eldobniuk az élelmiszereket, ha az árak csökkenésével nem tudják értékesíteni azokat. Ehelyett intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy újra elosszák, és oda szállítsák, ahol még fogyasztható.

Az ázsiai és afrikai partnerekkel való együttműködés alapvető fontosságú az EU számára. Az e partnerségekbe való befektetés révén az EU nemcsak erősebb partnereket nyer, hanem kevésbé függ másoktól, például Észak-Amerikától, amelytől jelenleg túlságosan nagy mértékben függünk.

A transzatlanti együttműködésnek számos formája létezik, de meg kell erősíteni a fiatalok, valamint a középiskolás és egyetemi hallgatók lehetőségeit. Az EU-nak ezért mobilitási programot kell kidolgoznia, amely lehetővé teszi az amerikai diákok számára, hogy megismerjék a különböző uniós tagállamok kultúráját, a nemzetek kulturális sokszínűségét és az intézményi rendszert.

Az EU és az USA közötti kapcsolatok javítása és megerősítése érdekében létre kell hozni az oktatási cserelehetőségek keretét. Ez mind az USA-ból, mind az EU-ból származó fiatalok számára lehetőséget biztosítana arra, hogy másfajta életmódot éljenek meg munka- vagy szakmai gyakorlatok, külföldi tanulmányi programok vagy egyéb kulturális csereprogramok révén.

Az elszánt európai fiatalok megismerése és a jobb jövő érdekében folytatott együttműködés biztosítani fogja, hogy a transzatlanti együttműködés a jövőben is fenntartható maradjon. A programnak ezért nyitva kell állnia az észak-amerikai középiskolások és főiskolások előtt. Magában foglalhat például egy olyan programot, amelyben a résztvevők egy tagállamban élő fogadó családdal élnek.

Az USA-ban folytatott tanulmányok költségesek, és nem mindenki képes megnyerni a tapasztalatot. A hozzáférhetőség növelése érdekében a meglévő Erasmus-finanszírozás egy részét át lehetne csoportosítani az USA-ban csereprogramokban részt vevő európai diákok támogatására.

Az európai vöröshús-fogyasztás csökkentésére az egyik megoldás az lehet, ha kampányt indítanának a hagyományos szarvasmarhák struccmal való helyettesítésére, amely vörös hús szinte megkülönböztethetetlen a marhahústól, de termelése környezetbarátabb. Ennek megfelelően többet kell beruháznunk a laboratóriumi hús alternatíváiba.

Függetlenül azonban attól, hogy a fogyasztási szokások milyen mértékben változhatnak, az olyan alapvető ökoszisztémák védelme érdekében, mint az Amazon, rendkívül fontos véget vetni a hústermelés Európán kívüli országokba, például Brazíliába történő kiszervezésének.

Az EU-ba irányulómigráció gyakran máshol tapasztalható alulfejlettség eredménye. Az EU-nak többet kell tennie annak érdekében, hogy stabil és biztonságos gazdasági és politikai környezetet teremtsen azokban a régiókban, ahonnan a migránsok érkeznek. A biztonságos és virágzó más országok létrehozásához való hozzájárulás mind az EU, mind a harmadik országok mindenek felett álló érdeke.

Ez egyes esetekben az európai országok és a korábbi gyarmatok közötti gazdasági kapcsolatok megszüntetésével érhető el, amelyek megakadályozzák, hogy – különösen a természeti erőforrások tekintetében – fejlődjenek. Más országokban ehhez konkrét fejlesztési projektekre van szükség. Ebben az esetben a projekteket gondosan nyomon kell követni annak biztosítása érdekében, hogy a korrupt vezetők finanszírozása helyett javítsák az életüket és csökkentsék a távozásra való ösztönzést.

A Biden-kormányban úgy tűnik, hogy lehetséges az USA és az Európai Unió közötti szorosabb együttműködés. Ezt lehetőségnek kell tekinteni arra, hogy megerősítsük a két fél közötti partnerséget, és mély együttműködést építsünk ki. Mivel Biden a szabad kereskedelem támogatója, az együttműködés területei közé kell tartoznia a pénzügyi együttműködésnek is. Egy másik terület az éghajlat-politika, ahol az USA-nak és az EU-nak példát kell mutatnia mások számára.

Válság és vészhelyzet idején a szövetségek és szövetségesek fontosabbak, mint valaha, ezért elengedhetetlen, hogy az Unió határain túlra tekintsünk, megerősítsük az USA-val fennálló kapcsolatokat és előmozdítsuk a szolidaritást.