Az ötletem célja egy olyan szervezet létrehozása, amely felülvizsgálja és kezeli a fejlett algoritmusokkal támogatott vagy épített MI-technológiák etikai, biztonsági, adatvédelmi és egyenlőségi kihívásait. Ez biztonságosabb jövőt és felelős technológiai fejlődést biztosítana, amely az embereket helyezi a középpontba.

Az olcsó lobogók elősegítik az óceánon folytatott illegális tevékenységeket, például a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatot, az emberkereskedelmet, a kalóztevékenységet és az alacsony adófizetést. A jelenlegi lajstromozási eljárások és az olcsó lobogók történelmének hiánya nem hatékony. Ezért ki kell dolgozni és végre kell hajtani egy olyan irányelvet, amely minden európai hajót arra kötelez, hogy egy központi adatbázisban regisztrálják őket annak érdekében, hogy megőrizzék a lobogók nyilvántartásának nyomon követését. Ennek az adatbázisnak azonban nem lenne lehetősége üres év mezőt hagyni (hasonlóan a repülőgépek regisztrációjára vonatkozó szabályokhoz).

Az iskolákban és az egyetemeken a biztonság kérdése kulcsfontosságú szempont az oktatás területén, amely nem kap csaknem annyi figyelmet, mint amennyit meg kellene kapnia. Tekintettel arra a számos tényezőre, amelyek megzavarhatják a tudományos folyamatot, sőt hosszú távú hatást gyakorolhatnak az érintett emberekre – a természeti katasztrófáktól kezdve a diákok közötti erőszakos cselekményekig –, nagyon fontos, hogy tisztában vagyunk azokkal az intézkedésekkel, amelyeket az egyes helyzetekben elfogadhatunk annak érdekében, hogy megvédjük magunkat és másokat a károktól, miközben biztonságos, kellemes és intellektuálisan ösztönző tanulási környezetet teremtünk. Sajnálatos módon számos európai országban vagy teljesen hiányzik az iskolákban és egyetemeken a biztonsági oktatás, vagy választhatónak tekintik, az egyes intézmények belátására bízva. Ezt a programot valamennyi uniós tagállamban kötelezővé kell tenni, olyan szabványosított tartalommal, amely lefedi a diákok és a tanárok által esetlegesen tapasztalt valamennyi helyzetet, lehetőleg prezentációk és szerepjátékok kombinációjával.

Jelenleg kiszámíthatatlan világban élünk, ahol elkerülhetetlenül egzisztenciális kihívások merülnek fel. A nemzetközi kapcsolatok a folyamatos verseny és konfliktusok új korszakába lépnek, és az egypólusú világ már nem jött létre. Ez többpólusú világot hoz létre. A regionális hatalmak arra törekszenek, hogy a hatalmi egyensúlyt a saját érdekükben állítsák át. Ezért eljött az ideje, hogy az EU szembenézzen a régióban felmerülő valós biztonsági kihívásokkal. Véleményem szerint a küszöbön álló vitákra csak úgy lehet reagálni, ha megszilárdítjuk az EU külpolitikáját és kemény erejét. A megújított KKBP-nek és KBVP-nek olyan valódi védelmi képességeket kell biztosítania, amelyek felhatalmazzák az EU-t arra, hogy a jövőben önállóan reagáljon a katonai kihívásokra. Ezen túlmenően ideje komolyan venni az európai hadsereg koncepcióját. Bár a nemzetállamok érdekei mindig a tagállamok első számú prioritása, sohasem érhetünk el szupranacionális kormányzási modellt vagy valódi európai szolidaritást anélkül, hogy konszenzust érnénk el a mindenki számára legfontosabb kérdésben, a biztonság és a védelem terén.

A gyalogosokat nem szabad közvetlenül a közutakra helyezni – ez azzal a veszéllyel jár, hogy a gyalogosokat egy autó megüti. Az autóknak is meg kell állniuk, ha a gyalogos át akar lépni az úton, és ismét növelni kívánja az átkelés sebességét. Ez nagyobb kipufogógáz-szennyezéshez vezet. Ha az átjárók föld alatt vagy felett helyezkednének el, akkor a gyalogosok sokkal biztonságosabbak lennének, és az autók nagyobb sebességgel (50 helyett 70 km-rel) kevesebb CO2-t és más mérgező anyagot szennyeznének.

Az ukrajnai háború kezdetével és az anyagok szállításával nyilvánvalóvá vált, hogy az olyan országok, mint Németország, nem rendelkeznek felszereléssel és felkészültséggel ahhoz, hogy kezelni tudják a harmadik országokkal fennálló nyílt konfliktust. A közös fegyveres uniós erők segíthetnek abban, hogy határozottabban reagáljanak a biztonságunkat fenyegető valós fenyegetésekre, például a terrorizmusra vagy az orosz fenyegetésre. Úgy vélem továbbá, hogy a megfelelő szabályozás és a szilárd intézmények létrehozása fellendítheti ezeket a szerveket azáltal, hogy ellátja őket a rendes eljárásukhoz szükséges megfelelő eszközökkel. Ez nagy lépést jelent majd az Európai Unió történetében, de úgy vélem, hogy az ezt az elképzelést osztó európai ékpároknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy ezt az elképzelést valóra váltsuk.

A 2021-ben kibontakozó globális események megfigyelése egyértelművé válik, hogy az Európai Uniónak együtt kell működnie: fontos, hogy felkészüljünk a jövőbeli fenyegetésekre, és megőrizzük a nem uniós nemzetektől való függetlenséget. Ezt egy olyan közös külpolitika kialakításával lehetne elérni, amely segítene fenntartani a békét a kontinensen. Ez kulcsfontosságú lépésnek tekinthető a teljes politikai unió státuszának elérése felé.

A közös külpolitika lehetővé tenné az EU számára, hogy erőt és eltökéltséget tanúsítson a diplomáciai missziókban részt vevő nemzetekkel való találkozók során. Hozzájárulna a külső és belső hatékonyság javításához is; a konzulátusok vagy nagykövetségek adminisztratív költségeit csökkenteni lehetne, és a döntéseket időben és hatékonyan lehetne meghozni.

Emellett világszerte segítene megvédeni az EU és polgárai érdekeit, miközben folyamatosan előmozdítaná a békét és a szabadságot.

A közösségi médiában történő tartalomfigyelés fontos tényezővé vált a polgárok online biztonságának garantálásában. A Covid19-világjárvány idején tartalommegfigyelési technológiákat használtak a vírussal vagy az oltóanyagokkal foglalkozó posztok automatikus azonosítására, és arra ösztönözték az olvasókat, hogy keressenek fel egy hivatalos forrást, hogy többet tudjanak meg a témáról.

Erre a tapasztalatra építve a közösségimédia-bejegyzések témáit automatikusan azonosító technológiát lehetne használni a kisebbségek ellen irányuló gyűlöletbeszéd azonosítására.

Vannak olyan emberek, akik szándékosan vagy szándékolatlanul gyűlöletbeszédet hoznak létre. Bár sokan ellenzik a gyűlöletbeszédet és azok, akik igazságot kérnek, továbbra is szükségünk van egy globális online platformra. A platform egyik részében a polgárok a gyűlöletbeszéd minden formájáról beszámolnak ebben a tekintetben; ezt követően a központi csoport egyik tagja ellenőrzi az információkat, és a helyi vagy uniós bíróságon folytatott hivatalos vizsgálat keretében intézkedik. Ez arra is szolgálhat, hogy figyelmeztetést küldjön az elkövetőknek.

Az online regisztrációs és bejelentkezési folyamatokat uniós személyazonosító szerv létrehozásával kell megkönnyíteni. Ez azt jelenti, hogy valamennyi tagállam közintézményeinek lehetőségük lesz „belépni az EU-val”.

A közös határellenőrzés rendkívül nehéz. Nem meglepő tehát, hogy az EU közös határügynökségének, a Frontexnek jelentős javítási lehetőségei vannak. A határigazgatással kapcsolatos megközelítésének javítására számos ötletet javasolunk:

• A migránsok jogainak védelme érdekében a Frontex valamennyi tevékenységében jelen kell lennie az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) megfigyelőjének.
• Az FRA-nak továbbá értékelést kell végeznie a Frontex humanitárius segítségnyújtásának minőségéről, amelyet bele kell foglalni a kulcsfontosságú témákról szóló jelentésekbe.
• A Frontexre ugyanazoknak az átláthatósági követelményeknek kell vonatkozniuk, mint a többi uniós ügynökségre.
• Az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak nagyobb döntéshozatali szerepet kell kapnia a Frontex műveleteiben.

Mivel javasolták az euró digitális változatának létrehozását, számos kockázat merül fel, ha nem kezeljük olyan komolyan, amit megérdemelünk. A digitális euró koncepciójából eredő egyik fő aggály az, hogy a fogyasztók magánéletének teljes elvesztése és az adataikkal való visszaélés kockázata állhat fenn. Emellett előfordulhat, hogy a digitális euróval visszaélnek a polgárok és vásárlásaik nyomon követése érdekében. 

A fentiek megelőzése érdekében az EU-nak vagy nyílt forrássá kell tennie a digitális euró valutát, vagy fel kell hagynia a javaslat értékelésével, és végül be kell vezetnie az eurót. Mindenekelőtt nem szabad, hogy a digitális euró az önkényuralmi kormányok kezében legyen, amelynek segítségével a lakosságot ellenőrizni fogják, és ennek elérése érdekében az EU-nak nyilvánosságra kell hoznia a valuta forráskódját, és a legjobb informatikai biztonsági technikákat kell követnie.  

A kormányok és más állami szervek kihasználják az internet által biztosított tömeges megfigyelési lehetőségeket. Néha a jobb közbiztonság nevében a kormányok megsértik a személyes adatokat és a polgárok magánélethez való jogát. Elérkezett az idő, hogy megváltozzon ez a helyzet.

A kormányok nem férhetnek hozzá személyes adatainkhoz a kiskorúak védelme vagy a terrorizmus elleni küzdelem ürügyén. A legtöbb esetben ugyanis a személyes adatok megsértésének fő áldozatai a gyakori emberek, újságírók és aktivisták, mivel „veszélyesek”

A keleti partnerségen belül az EU-nak létre kell hoznia egy olyan fórumot, ahol a befagyott konfliktusokban érintett országok fiataljai találkozhatnak, hogy ötletbörze révén megteremtsék a társadalmak közötti párbeszédet. A kezdeményezés például olyan országokból származó fiatalokat tömöríthetne, mint Moldova, Ukrajna, Grúzia, Örményország és Azerbajdzsán, valamint az önbevallott független országokból, például a Dnyeszteren túli régióból és Dél-Oszétiából származó fiatalok.

A gyűlöletbeszéd, az alacsony önbecsülés és a félretájékoztatás online terjedése miatt a tizenéveseknek és a felnőtteknek tisztában kell lenniük az online kockázatokkal, és gondoskodniuk kell arról, hogy az online utazás előtt elfogadják a kockázatokat. A gyermekeknek és a fiataloknak tisztában kell lenniük azzal, hogy a túl hosszú szűrési idő milyen súlyos hatással van pszichológiai és érzelmi jóllétükre. A megoldás a következő lehet:

• tényeken alapuló figyelemfelkeltő kampány létrehozása
• kötelező tanórák bevezetése az iskolai tantervbe, hogy felhívják a figyelmet a képernyők idejére
• az online tevékenységek biztonságának fokozása érdekében: jobban ellenőrizni kell, hogy a felhasználók mikor hoznak létre közösségimédia-fiókokat, hogy elkerüljük az identitással és az életkorral kapcsolatos hazugságokat. Minden számlakészítőnek alapos ellenőrzésen kell átesnie. Még ha a folyamat hosszú és nyugtalanító is, az életek védelmére irányul.
• az online szerencsejátékok gyakorlatának korlátozása. A videojáték-alkalmazásoknak olyan rendszert kell létrehozniuk, amelyben a 13 év alatti gyermekek az életkor ellenőrzése alapján korlátozott online játékkal rendelkeznek.

Az online platformok használatának gyors növekedésével manapság egyre gyakoribbá válnak az adatvédelmi incidensek új formái a digitális világban. Tavaly Finnországban egy pszichoterápiai központban történt adatsértés 33,000 személyes ügyféladat kiszivárogtatásához vezetett. Ez a megdöbbentő esemény magas szintű megbeszéléseket eredményezett a kiberbiztonságról és a személyazonosság-lopásról. 

Rendkívül fontos, hogy a polgárok személyes adatait védjék és titkosítsák, és hogy minden vállalat elismerje az ezzel kapcsolatos felelősségüket. Az EU-nak meg kell találnia a módját annak, hogy megvédje az online felhasználókat a jelenlegi és a kialakulóban lévő online fenyegetésektől. 

Konkrétabban, az EU-nak feltétlenül olyan jogszabályokat kell alkotnia, amelyek védik az online felhasználókat az adatlopástól. Ennek elérése érdekében Európának:

• a digitális kérdésekről folytatott megbeszélések ösztönzése
• az adatok ellenálló képességének előtérbe helyezése a soron következő menetrendekben
• az emberek tájékoztatása az adatgyűjtési módszerekről és adataik felhasználásának módjáról
• szorosan figyelemmel kíséri az adatvédelem regionális és globális tendenciáit
• figyelemfelkeltés arra, hogy miként tudunk emberekként bejelenteni a közösségi médiában elkövetett bűncselekményeket
• alternatív módszerek keresése a számítástechnikai bűnözés helyi és nemzetközi szintű bejelentésére

Polgárként szem előtt kell tartanunk, hogy mindig ellenőrizzük a link vagy e-mail feladójának megbízhatóságát, még akkor is, ha magánszemélyről vagy vállalkozásról van szó. Sok esetben előfordul, hogy a hackerek hamis linkeket, úgynevezett adathalászati linkeket hoznak létre, amikor megpróbálják ellopni a közösségimédia-jelszavakat vagy a banki bejelentkezési adatokat. 

A kiberbiztonsági támadások a modern élet egyik legnagyobb fenyegetését jelentik, következményeik pedig életkor, nem és nem szerint nagymértékben eltérőek. Az emberkereskedelem, az internetes zaklatás, a dezinformációs kampányok és a személyazonosság-lopás csak néhány példa a jelenlegi internetes veszélyekre. 

Mivel az internet mindennapi életünk alapvető részévé vált, fontos felhívni a figyelmet az online fenyegetésekre és sebezhetőségekre, és növelni kell az azokkal kapcsolatos ismereteket.

Az ilyen támadásokkal szembeni védelem egyik hatékony megoldása a kiberoktatás és az alapprogramozási tanfolyamok beépítése az iskolai tantervbe, valamint a dezinformációval kapcsolatos figyelemfelkeltő kampányok az uniós iskolákban és egyetemeken. A digitális jártasság tantermi beágyazásának másik kreatív ötlete a Digitális Biztonság Napjának az iskolákban való megünneplése és megünneplése, valamint a tanulás előmozdítása oktatási rajzfilmek segítségével, különösen a fiatalabb gyermekek számára.

Emellett az iskoláknak új szerepet kell betölteniük: a digitális tanár. Az új kommunikációs eszközökkel felnövő generáció lehet a legjobb tanár e technológiákról egy olyan új generáció számára, amely még mindig növekszik a digitális világgal és tanulással.

Emellett ingyenes online tanfolyamot kell biztosítani a lehető legtöbb európai nyelven, amely olyan kérdésekre összpontosít majd, mint a kiberbiztonság, az adatvédelem, a digitális magánélet és a dezinformációval szembeni védelem. A legfontosabb, hogy ezt a tanfolyamot egyszerű nyelven kell tanítani annak érdekében, hogy megértsék a különböző életkorú és iskolai végzettségű embereket. 

A polgárokat meg kell tanítani arról, hogyan gondolkozzanak kritikusan és hogyan használják biztonságosan az internetet annak érdekében, hogy csökkentsük annak valószínűségét, hogy a potenciális kiberfenyegetések kárt szenvedjenek. Más szóval, tegyünk digitális jártasságot az embereknek!

Meg kell erősíteni a nemi alapú megkülönböztetéssel és erőszakkal szembeni jogi védelmet. A hátrányos megkülönböztetés eseteit jelenteni kell a hatóságoknak, és például a munkáltatókat felelősségre kell vonni a bérezéssel, a feladatok kiosztásával vagy a munkaerő-felvételi döntésekkel kapcsolatos megkülönböztetésért. A büntetőjogban a nemi alapú erőszak – többek között a szexuális erőszak – szankcionálásának is súlyosabbnak kell lennie.

A Biden-kormányban úgy tűnik, hogy lehetséges az USA és az Európai Unió közötti szorosabb együttműködés. Ezt lehetőségnek kell tekinteni arra, hogy megerősítsük a két fél közötti partnerséget, és mély együttműködést építsünk ki. Mivel Biden a szabad kereskedelem támogatója, az együttműködés területei közé kell tartoznia a pénzügyi együttműködésnek is. Egy másik terület az éghajlat-politika, ahol az USA-nak és az EU-nak példát kell mutatnia mások számára.

Válság és vészhelyzet idején a szövetségek és szövetségesek fontosabbak, mint valaha, ezért elengedhetetlen, hogy az Unió határain túlra tekintsünk, megerősítsük az USA-val fennálló kapcsolatokat és előmozdítsuk a szolidaritást.

A 2021-ben kibontakozó globális események megfigyelése egyértelművé válik, hogy az Uniónak együtt kell működnie: fontos, hogy felkészüljünk a lehetséges fenyegetésekre, és megőrizzük a nem uniós országoktól való függetlenséget. Ezt egy olyan közös külpolitika létrehozásával lehetne elérni, amely előnyös lenne Európa számára, és elősegítené a béke fenntartását a kontinensen.

A közös külpolitika lehetővé tenné az EU számára, hogy erőt és eltökéltséget mutasson a diplomáciai képviseletekkel foglalkozó nemzetek találkozóin. Hozzájárulna a külső hatékonyság javításához is, mivel csökkenteni lehetne a konzulátusok vagy nagykövetségek adminisztratív költségeit. Emellett világszerte hozzájárulhat az EU és polgárai érdekeinek védelméhez, miközben folyamatosan előmozdítja a békét és a szabadságot.

Egy közös katonaság elősegítené az Európai Unió függetlenségének biztosítását, háború idején előnyös lenne, és kevésbé valószínűvé tenné a harmadik országok provokációját. Egy közös uniós hadsereg erőforrásokat és pénzt takarítana meg, amelyeket a gazdaság más részeibe lehetne visszaforgatni.

A süti hozzájárulásról szóló értesítés vagy felugró ablak a böngésző felelősségi körébe tartozik, nem pedig az egyes weboldalak külön-külön. Ahelyett, hogy a weboldalak saját módjukban kérnék a felhasználók hozzájárulását a cookie-k telepítése előtt, a böngészőknek rendelkezniük kell egy olyan ikonnal, amely a használt cookie-kat mutatja. 

Az uniós intézményeknek támogatniuk kell egy európai közösségi hálózatépítési rendszer létrehozását, amely virtuális találkozóplatformokkal, közösségi hálózatokkal és keresőmotorral fog rendelkezni. Fontos, hogy az európai polgárok közös hivatalos uniós kommunikációs platformmal rendelkezzenek, mivel ez utóbbi biztosíthatja a kiberbiztonságot és az adatvédelmet. 

Az internetes óriásvállalatoknak, például a közösségimédia-vállalatoknak átláthatósági okokból közzé kell tenniük algoritmusaikat. Fontos, hogy az emberek maguk dönthessenek a kapott tartalomról és információról. Így az interneten jelenleg uralkodó növekvő agresszivitás helyett az emberek nyitottabbá és toleránsabbá válhatnak.

A közösségi médiát az utóbbi időben politikai folyamatokban és tevékenységekben használják, beleértve a választási kampányokat, a kommunikációs stratégiákat, sőt a globális konfliktusokat is. Manapság, mivel a közösségimédia-platformok képesek megváltoztatni a politikai értékek dinamikáját, nagyon óvatosnak kell lennünk a közösségimédia-fiókok ellenőrzésével kapcsolatban. A hivatalosként bemutatott (a „kék ellenőrző jelzéssel” megjelölt) számlák esetében, amelyek valójában hamisak, az uniós intézményeknek fel kell szólítaniuk a közösségimédia-vállalatokat, hogy kérjék az ilyen fiókok ellenőrzésének törlését vagy zárolását. 

Ennek egyik példája az, ahogyan Oroszország fegyverként használta a közösségi médiát a Krímben és az EU válasza. Konkrétabban, mivel az EU nem ismeri el és továbbra is határozottan elítéli a nemzetközi jog e megsértését, ennek megfelelően meg kell akadályoznia a megszállt területek hamis orosz számláinak ellenőrzését. 

 

Úgy tűnik, hogy az elektronikus azonosítás a digitális világban a mindennapi élet alapvető eleme. Ezért az EU-nak megbízható és biztonságos digitális személyazonosító igazolványt kell kidolgoznia valamennyi európai polgár számára.

A nemzeti rendőri erők gyakran bűnösek a kiszolgáltatott csoportok tagjaival szembeni hátrányos megkülönböztetésben és a hatáskörükkel való visszaélésben. A közös európai rendőrség egyenlő bánásmódban részesítené az embereket, ezáltal biztosítva, hogy a bűnüldöző hatóságok teljes mértékben betartsák a megkülönböztetés elleni jogszabályokat.

Mivel Európában alacsony az informatikai fejlesztések szintje, a közeljövőben lehetetlen lesz leküzdeni a kibertámadásokat és a számítógépes bűncselekményeket. Ez a tény különösen fontos az online felhasználókat védő és a rossz szándékú személyeket megbüntető jogszabályok hiányával összefüggésben. 

Értelmetlen lenne azonban új szabályozásokat létrehozni, ha nincsenek olyan megfelelő számítógépes rendszerek és programok, amelyek lehetővé tennék az ilyen bűncselekmények első fokon történő felismerését.

Minden eddiginél fontosabb, hogy az EU további beruházásokat hajtson végre a számítógépes kutatás terén, konzultáljon és támogassa a tudományos köröket, valamint olyan egyetemi intézményeket hozzon létre, ahol az informatikai fejlesztési ágazat szakemberei képzésben részesülnek ahhoz, hogy ezen a területen szakértők legyenek. Emellett égető szükség van egy szakosodott csoport megszervezésére a kiberfenyegetések kezelése érdekében, szem előtt tartva, hogy ez utóbbi a jövőben növekedhet a szuperszámítógépek megjelenése miatt.

A prostitúciót is magában foglaló emberkereskedelem elpusztítja az emberek életét. Az emberkereskedelemért kiszabott büntetéseknek szigorúaknak kell lenniük, hogy tükrözzék a cselekmények által okozott károkat. A bűnüldöző hatóságoknak fokozniuk kell az emberkereskedő-hálózatok azonosítására irányuló erőfeszítéseiket is.

Az egész EU-ban közös minimális büntetési tételeket kell megállapítani a különböző bűncselekményekre vonatkozóan. Általánosságban meg kell emelni a büntetőjogi szankciókat, különösen ismételt jogsértések esetén.