Állami támogatást kell nyújtani a polgároknak, hogy ösztönözzék a nem motorizált járművek közlekedési eszközként való használatát: például kerékpározás a munkába.

Az aszfalt és általában a cementipar termelése valóban szennyező. Figyelmen kívül hagyva az ilyen vegyületek előállításához használt homok problémáját, amelynek megkülönböztetés nélküli fogyasztása globális környezeti egyensúlyhiányhoz vezet. Ezért fontos lenne az új aszfalttermelést a nélkülözhetetlen mértékre korlátozni, előnyben részesítve a hosszabb ideig tartó minőséget, valamint több helyi, nemzeti és európai szintű ellenőrzést.

A csíraenergia-politika kudarca miatt Európa úgy látta, hogy a megújuló energia nem elegendő a fosszilis tüzelőanyagok – különösen a Németország által még mindig aktívan használt szén – használatának megállításához, és ehhez egész falvakat tönkretesz. Annak ellenére, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia jelentős része Németországhoz tartozik, Európa egyik legszennyezettebb villamosenergia-piaca van. Az atomenergia a legjobb megoldás most arra, hogy tiszta és megbízható módon állítsuk elő a villamos energiát, és csökkentsük az olajtól és gáztól való függőségünket. Az EU-nak aktívan finanszíroznia kell az atomenergiát, hogy biztosítsa belső szuverenitásunkat és csökkentse üvegházhatásúgáz-kibocsátásunkat. Fel kell hagynia továbbá a kizárólag a csírazsarolás miatt finanszírozott méhészeti létesítmények finanszírozásával.

Európa előtt álló egyik legnagyobb kihívás az éghajlati válság. E kihívás kezelése érdekében ki kell építenünk egy innovatív megoldásokból álló hálózatot, amely az egész kontinensre kiterjeszthető. A 2023-as EYE-on fiatalok, aktivisták, tudósok, vállalkozók és politikai döntéshozók találkozhatnak egymással, hogy megosszák egymással elképzeléseiket és együttműködjenek az innovatív megoldások terén. A hálózat elsőként azonosíthatná azokat a kulcsfontosságú területeket, ahol innovatív megoldásokra van szükség, mint például a megújuló energia, a fenntartható közlekedés, a hulladékcsökkentés és a fenntartható mezőgazdaság. A résztvevők ezt követően együttműködhetnének olyan innovatív megoldások és technológiák kifejlesztése érdekében, amelyek Európa-szerte bővíthetők. Az együttműködés és a hálózatépítés ösztönzése érdekében a hálózat munkaértekezleteket, megbeszéléseket és panelbeszélgetéseket szervezhet a fenntarthatósággal és az innovációval kapcsolatos témákról. A résztvevőknek arra is lehetőségük lenne, hogy bemutassák ötleteiket és projektjeiket, és kapcsolatba lépjenek a potenciális partnerekkel és befektetőkkel. A megoldások hálózatának kiépítése mellett a hálózat támogathatná a fenntarthatóságot és az innovációt támogató szakpolitikai változtatásokat is. Ez magában foglalhatja a kutatás és fejlesztés finanszírozásának növelésére irányuló lobbitevékenységet, valamint a fenntartható gyakorlatokat és technológiákat előmozdító szakpolitikák támogatását. A megoldások hálózatának kiépítésével és a szakpolitikai változások mellett munkálkodhatunk annak érdekében, hogy Európa fenntarthatóbb és virágzóbb legyen a jövő nemzedékei számára.

Az EU létrehozhatna egy gazdasági átalakulási alapot a zöld és fenntartható gazdaságra való átállás finanszírozására, valamint a digitális átalakulás támogatására. Az alapot egy szén-dioxid-adóból és a digitális óriásokra kivetett adóból finanszíroznák, ami lehetővé tenné, hogy a legnagyobb szennyezőket és nagy technológiai vállalatokat terheljék, amelyek hasznot húztak a globalizációból, és gyakran kikerültek az adózás alól. A Gazdasági Átalakítási Alap finanszírozhatná a tiszta és megújuló technológiákba történő beruházásokat, a környezetbarát infrastrukturális projekteket és kezdeményezéseket, hogy segítse a vállalatokat fenntarthatóbb gyakorlatok bevezetésében. Pénzügyi ösztönzőket is nyújthatna ahhoz, hogy a vállalatokat a tiszta technológiákba való beruházásra és szénlábnyomuk csökkentésére ösztönözze. A zöldebb és fenntartható gazdaságra való átállás ösztönzése mellett a Gazdasági Átalakítási Alap az EU globalizáció és az ipar leépülése által leginkább érintett régióit is segítheti. Olyan képzési programokat finanszírozhatna, amelyek segítik a munkavállalókat abban, hogy új készségeket sajátítsanak el, valamint olyan kezdeményezéseket, amelyek segítik a kkv-kat a növekedésben és az új gazdasági realitásokhoz való alkalmazkodásban. Összefoglalva, egy uniós gazdasági átalakulási alap létrehozása innovatív megoldás lehet a zöldebb és fenntartható gazdaságra való átállás fellendítésére, miközben támogatja a digitális átalakulást és segíti a globalizáció által leginkább érintett uniós régiókat.

Az EU-nak elkötelezettnek kell lennie az élelmiszer-pazarlás csökkentése mellett. A TooGoodToGo alkalmazás bemutatja ennek módját. A lejárati időhöz közeli termékeket csökkentett áron teszik közzé az interneten, és elmenthetik őket a kosárból.

Az óvodában és az iskolában szerzett tudás egész életünkre hatással van. Ezért nagyon fontos hangsúlyozni a környezetvédelem, az éghajlatváltozás és a fenntartható fejlődés témáját az iskolai tantervekben: Ily módon gondoskodhatunk arról, hogy minden polgár rendelkezzen a környezet védelméhez szükséges információkkal.

Csökkenthetjük a műanyaghasználatot, ha megkönnyítjük az emberek számára a vízpalackok újratöltését, mint az egyszer használatos palackok vásárlását. Ez az árusító automatákhoz hasonló olyan eszközök beszerelésével érhető el, amelyeket tisztított víz eladására szánnak ugyanarra a nyereményre, mint egy hagyományos műanyag palackra. Ezekben a létesítményekben a folyadék alumíniumdobozokban tárolható, amelyek teljesen műanyagmentessé teszik őket. Emellett az alumíniumkészleteket ugyanazon hűtőszekrényekben lehet tárolni, amelyeket most egyszer használatos műanyag palackokhoz használnak, hogy a hűtési energiafogyasztás változatlan maradjon.

A cigaretták sok szempontból károsak mind az egészségünkre, mind a környezetre nézve. Amellett, hogy súlyos egészségügyi problémákat okoznak, hozzájárulnak a levegő- és vízszennyezéshez, valamint az erdő- és esőerdőtüzekhez is. Annak érdekében, hogy az embereket a dohányzásról való leszokásra ösztönözzük, vagy segítsük őket abban, hogy egyáltalán ne kezdjék meg a dohányzást, növelni kell a cigarettákra és más rendkívül szennyező termékekre kivetett adókat.

Rövid távú megoldás a gépjárművek szennyezésének csökkentésére, ha egyszerűen áttérünk az üzemanyaggal hajtott járművekről a hidrogénüzemű járművekre. Ennek lehetővé tétele érdekében az uniós intézményeknek dolgozniuk kell, és ki kell fejleszteniük az ilyen típusú motorok infrastruktúráját. Ily módon csökkennek a költségek, és a hidrogénalapú járművek több polgár számára lesznek hozzáférhetők.

Bár az európai zöld megállapodás előrelépést jelent az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, az EU-nak határozottabb álláspontot kell képviselnie annak érdekében, hogy az eredményes legyen. Ezek egyike az állami támogatásokról szóló iránymutatás felülvizsgálata, amely kötelezi a kedvezményezetteket a „zöld feltételesség” elveinek betartására.

Ha az olyan intézményeket, mint az iskolákat és az egyetemeket környezetbaráttá tesszük, a fiatalabb generációnk csaknem klímasemleges életmódra és minimális hulladékkal való életvitelre fog támaszkodni.

Ez lehetővé tenné, hogy ugyanazokat a stratégiákat hajtsuk végre munkakörnyezetünkben és otthonainkban, ugyanakkor befolyásolhassuk az idősebb generációkat a társadalomban.

Az első kis lépés az lehetne, ha mindenkitől megtanulnák, hogyan lehet szétválasztani a hulladékot, és beépítenünk a gyakorlatot mindennapi szokásainkba. A diákokat arra is ösztönözni lehetne, hogy vegyenek részt olyan környezetvédelmi tevékenységekben, mint a strandok, a városközpontok és a közösségi tisztítás.

A hulladékból előállított üzemanyagokba való beruházás hozzá fog járulni ahhoz, hogy az EU kevésbé függjön a külső országoktól (például Oroszországtól) az energia tekintetében. Az E85 szuperetanol különösen fontos: cukorrépa-feldolgozásból származó hulladékból származik, és sokkal kevésbé szennyező, mint a hagyományos benzin.

Az európai mezőgazdaság jelenlegi gyakorlatai károsak bolygónkra nézve, és ezeket felül kell vizsgálni a zöld átállás elősegítése érdekében. A következőkre kell összpontosítanunk:

1. Szójababot importál olyan európai országokból, mint Spanyolország, nem pedig Latin-Amerika.
2. Olyan politikai döntéshozókból álló csoportok létrehozása, amelyek elkötelezettek amellett, hogy a környezetvédelem, ne pedig a haszon érdekében jelentős változásokat hajtsanak végre a mezőgazdaságban.
3. A permakultúrára (fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokra) való átállás ösztönzése támogatások révén.
4. A szén-dioxid-leválasztás előmozdítása a mezőgazdasági termelők körében.

Az ökocímkék megkönnyítik a fogyasztók számára annak megállapítását, hogy mely termékek jobbak a környezet szempontjából – különösen akkor, ha meghatározzák, hogy a termék biológiailag lebontható, újrafeldolgozható vagy újrafeldolgozott anyagokból készült-e. Ezért fontos, hogy az Európai Unió nagy erőfeszítéseket tegyen e címkék népszerűsítésére.

Emellett az uniós intézményeknek egy környezeti hatásmutató létrehozásán kell dolgozniuk: kötelező címke, amely tájékoztatja a fogyasztókat arról, hogy egy adott termék milyen kárt okozhatott a bolygónak. Ezen információkon kívül érdekes lehet hozzáadni egy olyan mutatót, mint az „ökoköltség”, amely számszerűsíti az egyes termékek hatását.

Mindezen adatok, amelyeket az említett ökocímkék vagy hatásindexek tükröznek, arra ösztönzik a polgárokat, hogy megalapozottabb döntéseket hozzanak, ami bolygónk javát is szolgálhatja.

Az olyan kritikus infrastruktúrák államosítása vagy „európaivá tétele”, mint az energiahálózatok és a vasutak, versenyképesebbé és környezetbarátabbá teszi az európai vonatokat. Egy uniós szintű koordinációs terv megkönnyíti a gépek számára, hogy fenntarthatóbb energiarendszerekre támaszkodjanak. Emellett az árak eshetnek és hozzáférhetőbbé tehetik a vonatjegyeket, mint a repülőjegyek, és jelentősen csökkenthetik az európai légi forgalmat.

Az egyszer használatos műanyagok közé tartozhatnak a vízpalackok és az evőeszközök is. Ezért fontos, hogy az uniós intézmények módosítsák a szabályozásokat annak érdekében, hogy a jövőben a vizet műanyag palackok helyett csak üvegpalackokban értékesítsék, mivel az üveg könnyebben újrafelhasználható és újrafeldolgozható. Ami az evőeszközöket illeti, a műanyag poharak és tányérok helyettesíthetők hagyományos üveg- és kerámiával.

Minden tagállamnak kifejezetten vállalnia kell a Párizsi Megállapodás tiszteletben tartását. Jogsértés esetén az országot gazdasági kártérítés fizetésére, valamint az okozott károk megtérítésére kötelezik. Ezenkívül a paktum célkitűzéseinek megvalósításával kapcsolatos minden havi késedelem pénzbírságot von maga után. Az ebből a szankcióból származó pénzt a környezetvédelemre fordítják.

Az éghajlatváltozás jelentős hatásai már most láthatók, és a jövőben valószínűleg súlyosbodni fognak, ami mérhető szenvedéshez és több millió klímamenekülthez vezet. Bár az EU-nak felelősséget kell vállalnia és forrásait arra kell fordítania, hogy segítse a kevésbé fejlett országokat infrastruktúrájuk javításában és a lehető legtöbb ember megsegítésében, fontos az egyensúly fenntartása: Az EU-nak ügyelnie kell arra, hogy megtartsa szerkezetét és biztonságát, mivel egyedül nem lehet strukturálisan kezelni a több millió ember beáramlását.

A polgárok csak akkor értenek egyet a szigorú politikákkal, ha megértik, miért van szükség rájuk. Ezért az EU-nak több éghajlati újságírói projektet kell finanszíroznia: minél hatásosabb a közlemény, annál iskolázottabb lesz a lakosság. Ez azt jelenti, hogy a közvélemény nagyobb nyomást gyakorol majd a vállalatokra, mivel azok környezeti hatásaikért felelősségre vonhatók.

Bizonyos termékek műanyag csomagolása néha szükségtelen. Például a legtöbb zöldséget „szabadon” lehet értékesíteni, ami nem veszélyezteti az emberek egészségét, a tisztítószereket újratölthetőként lehet kiadni, és sokkal több élelmiszert és higiéniával kapcsolatos terméket lehet értékesíteni műanyag csomagolás nyoma nélkül. 

Az Európai Uniónak olyan jövőre kell törekednie, amely ömlesztve teszi a vásárlást. Ez azt jelenti, hogy újrafelhasználható tárolóedényeket (például üvegpalackokat bizonyos folyadékok számára) használnak, és tömeg szerint vásárolnak termékeket. Ennek nemcsak az egyéni fogyasztókra, hanem a nagy iparágakra is vonatkoznia kell.

A hagyományos, helyi alapú mezőgazdaság olyan régi gyakorlatokon alapul, amelyeket jelenleg modern technológiaalapú megközelítés vált fel. Ezek az őshonos technikák azonban gyakran kevésbé károsak a környezetre. Ezért fontos, hogy valamennyi uniós tagállam arra összpontosítson, hogy megőrizze és szisztematikusan rögzítse ezeket az ismereteket, valamint továbbadja azokat a fiatalabb generációknak.

Ezeknek a kezdeményezéseknek össze kell kapcsolniuk a vidéki mezőgazdasági termelőket a fiatal agrárokkal, egyetemi hallgatókkal és önkéntesekkel. Ily módon az új generáció kapcsolatba léphet az őslakos közösségekkel, és megismerheti a fenntartható gazdálkodási gyakorlatokat. Ez segíteni fogja a mezőgazdasági termelőket abban is, hogy kapcsolatba lépjenek a vállalkozásokkal, és mindennapi protokolljaikat kereskedelmileg életképes vállalkozássá alakítsák át.

Emellett a mezőgazdasági termelőket meg kell tanítani a biológiai sokféleséggel kapcsolatos uniós szakpolitikákról.

Az EU-nak integrált, de decentralizált és rendkívül hatékony energiahálózattal kell rendelkeznie. A decentralizált struktúra miatt az energiaellátás kevésbé sebezhető a potenciális kockázatokkal szemben, és csökkenti a központosított erőművek (nukleáris, biogáz stb.) iránti igényt.

Például a Spanyolországban termelt fotovoltaikus energiatöbbletet Norvégiában szivattyús tárolóerőművekben lehetne tárolni, amelyeket Lengyelországban éjszaka fogyasztanak el.

Megkönnyítenünk kell az egyének és csoportok számára a közérdekű problémák kezelését. Ha az emberek szerveznek és dolgoznak közösségük javításán, támogatnunk kell őket. A polgári részvételre vonatkozó szükségtelen adminisztratív korlátozások csökkentése jó kiindulópont lehet.

Az Európai Uniónak be kell ruháznia a kutatásba és fejlesztésbe annak érdekében, hogy a szintetikus, laboratóriumi eredetű hús általános valósággá váljon. Ez a termék a hagyományos hús mellett egymás mellett is létezhet. Így mind az éghajlatváltozás, mind az állatok szenvedése leküzdhető lesz!

Az EU-nak több erőfeszítést kell tennie annak érdekében, hogy valamennyi tagállamban előmozdítsa a megújuló energia használatát. A cél az kell, hogy legyen, hogy a fosszilis tüzelőanyagok helyett kizárólag vagy főként tiszta energiát használjanak.

Az EU-nak meg kell tiltania a trófea behozatalát a veszélyeztetettnek vagy veszélyeztetettnek minősített állatfajok esetében (A. és B. melléklet). Ezeket az állatokat rendszeresen leölik kiállítások céljából olyan tevékenység keretében, amely nem képvisel tudományos értéket. E fajok vadászata megzavarja az európai ökoszisztémák genetikai állományát és természetes ciklusait. Nem járul hozzá a tevékenység helyszínéül szolgáló helyi közösségek fejlődéséhez sem, mivel a nyereséget általában máshol költik el.

Tekintettel az európai közutak magas zsúfoltságára, itt az ideje, hogy a város körül mozogjunk a légtérben. Néhány ország, például Portugália, már bevezetett egy városi légi mobilitási rendszert (UAM). Ez egy forradalmi rendszer, amely a vertikális fel- és leszállást (eVTOL) használó utasok, teherfuvarozók és -szállítók számára városi pont-pont összeköttetést biztosít.

Ennek Unió-szerte történő gyakorlati megvalósítása nemcsak maguknak a városoknak, hanem a városi mobilitásban részt vevő érdekelt feleknek is hasznára válik, és új munkalehetőségeket teremt. Ez áthidalhatja a tudományos közösség, az iparágak és a lakosság közötti szakadékot.

A környezetvédelmi kérdésekben még mindig nagy szakadék tátong a férfi aktivisták és a női aktivisták között, bár néha régi gondolkodásmódunk megakadályozza, hogy megjegyezzük az említett aránytalanságot. Fontos, hogy fokozzuk a nőknek a bolygó védelmére gyakorolt befolyását, és jobban megértsük, hogy a nők hogyan közelítik meg a fenntartható jövő kihívásait.

Az éghajlat és a biológiai sokféleség védelmének meg kell előznie más témákat, például a gazdaságot vagy akár a szociális kérdéseket, tekintettel arra, hogy ez hatással lesz a jövőnkre. Ennek biztosítása jó módja a magán- és az állami szektor környezetre gyakorolt hatásának külső értékelése. Ennek eredményeként a termékek és szolgáltatások EU-szerte „ökopontszámot” kapnak. Ezek a változások sokkal könnyebbé teszik a környezetalapú gazdaságra való átállást.