Üdvözlöm, hogy Nikos, Görögországban élek egy sok olyan erőművel rendelkező városban, amelyek lignitet használnak, hogy ez az erőforrás nem korlátlan. Továbbá ligninte, ha égésekor olyan füstök keletkeznek, amelyek rossz hatással vannak az emberi légzőrendszerre. De a greek gorvement európai segítséggel megtalálja azt a megoldást, amely szűrőket hoz létre a légköri szennyezés csökkentése érdekében (Greenhouse). De úgy gondolom, itt az ideje a forradalomnak, hogy olyan új forrásokat találjon, mint a víz, a levegő. És úgy gondolom, hogy tudunk kutatni a Tesla tekercset, amely képes összegyűjteni a villámcsapások elektromos áramellátását, amely olyan új erőforrás lehet, amely költségmentesen táplálhatja a bolygót, megoldást kell találnunk arra, hogy a zöld világot olyan erőforrásokkal, amelyek kevés költséggel járnak, most kell cselekednünk!

Hogyan beszélhetünk az éghajlatváltozásról és a szennyezés csökkentéséről, amikor egyes tényezők még mindig túl sértőek az egész természetre nézve? Gondolhatunk-e arra a tényre, hogy egyes termékek sokkal inkább „károsak”, mint „élőek”? Teljes mértékben a fát vagy bálnaolajat értem, mivel rendkívül drágaak, ha úgy gondoljuk, hogy erőforrásaik 100 %-ban természetesek (fák és bálnák). Amikor az emberek megölik az élő szervezeteket, hogy mesterséges termékeket állítsanak elő, és a természeti erőforrásaiknál több költséggel járjanak, alábecsülik és vállalják a természetet, először is. Előfordulhat, hogy olyan intézkedésekre van szükség, mint a rendszer felélesztése, és ha az emberek valóban el akarják adni természetes részeinket, azt erkölcsössé teszik, és a mesterséges termékeket a fizikainél olcsóbbá teszik. Ily módon az emberek jobban értékelnék természetes élőhelyünket és világunkat.

Az éghajlatváltozás elleni küzdelem módjai az EU-ban (Finnország szemszögéből) – a fosszilis tüzelőanyagok használatának
korlátozása a következők révén:
A (gáz)árak emelése – a
tagállamoknak korlátozásokat kell bevezetniük a fosszilis tüzelőanyagokra vonatkozóan —
szigorú szankciókkal kell sújtaniuk azokat az országokat, amelyek nem teszik meg a részüket – a szénelnyelők mennyiségének
növelése – a vegetáriánus/vegán étrend
ösztönzése – figyelembe
véve a különböző forrásokat, amelyeket az országoknak meg kell változtatniuk – a körforgásos gazdaság
fejlesztése – a műanyaghulladék
új felhasználási módjainak fejlesztése – az
alapok felhasználása például a repülőgépek hatékonyabbá tételére —
ökológiailag fenntartható gazdasági növekedés –, a
döntéshozatal felgyorsítása – az emberek véleményének
megváltoztatása és oktatása

A fenntarthatóbb éghajlatra irányuló javaslatunk a vegetáriánus élelmiszerek népszerűsítése és a húsra kivetett adók bevezetése a fogyasztás csökkentése és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében. Ösztönözni szeretnénk továbbá az éghajlatváltozás következményeivel és az éghajlatra gyakorolt hatásával kapcsolatos oktatást. Szeretnénk továbbá növelni az újrafeldolgozást, és nagyobb figyelmet fordítanunk a használt kézre ahelyett, hogy minden újat megvásárolnánk. A megújuló energiaz 100 %-át szintén prioritásként kell kezelni. A megújuló energia végtelen energiaforrás, és nem befolyásolja kedvezőtlenül az éghajlatot.

Nem gondoljuk, hogy az EU-n belüli országoknak szabad kezet kell adniuk. Mindenkinek részt kell vennie, ha minimalizálni akarjuk az éghajlatváltozást, és ha egyes országok jól működnek, és sok erőfeszítést tesznek a cél elérése érdekében, míg más országok nem tesznek eleget ennek a célnak – nem fogjuk elérni a céljainkat. A szabad kezűség azt jelenti, hogy Ön – például pénzzel vagy erőforrásokkal – nem járul hozzá a munkához, és lehetővé teszi, hogy más felek, ebben az esetben az országok is elvégezzék a munkát. Úgy véljük, hogy nem igazságos, ha szabad kezet töltünk be, ezért úgy gondoljuk, hogy az EU-nak jutalmazási rendszert és szankciókat kellene létrehoznia az EU-n belüli országok között. A közösségen belüli országokkal kialakított jutalmazási rendszer és szankciók megszüntetik a „potyautasok” problémáját. A jutalmazási rendszer azt jelenti, hogy minél inkább egy ország próbálja elérni az éghajlatváltozással kapcsolatos célokat, annál nagyobb befolyásra tesz szert az EU-ban, ami lehetővé teszi számukra, hogy nagyobb hatást gyakoroljanak az Unióra. Az EU-nak szankciókat kell kiszabnia azokra az országokra, amelyek nem törekednek az éghajlatváltozással kapcsolatos célok elérésére, valamint a szabad belépőkre. Gazdasági szankciót javasolunk. Az EU-nak ki kell számítania, hogy mennyibe fog kerülni az egyes országok számára a kibocsátások csökkentése érdekében történő alkalmazkodás és változás. Ha egy ország nem vesz részt a fosszilis tüzelőanyagoktól való megszabadulásban, akkor ugyanolyan összegű pénzt kell fizetnie, mint amennyit az EU kiszámította a fosszilis tüzelőanyagoktól való mentességre való átállást az adott ország számára.

Nagyon fontos, hogy a tagállamok 2050-ra klímasemlegessé váljanak. 2050-ig klímasemlegeseknek kell lenniük, mivel ha az éghajlat csak tovább fog romlani és rosszabbodni fog, túl késő lesz ahhoz, hogy valamit megtehessünk vele kapcsolatban. Íme néhány példa arra, hogy az Európai Parlament hogyan ösztönözheti a tagállamokat arra, hogy 2050-ra klímasemlegessé váljanak.

Először is ultimatummal vagy büntetéssel élhetnek. A büntetés lehet az, hogy ha nem értenek egyet vele, többé nem lesznek az EU tagjai. Ez valószínűleg csökkenni fog a tagállamokban. A pénzhez hasonló jutalom is lehet terv. Ha valamiért jutalmat kapsz, gyakran több motivációt kapnak erre.

Ösztönözhetjük a tagállamokat azáltal, hogy éghajlatbarátabb erőforrásokkal vagy döntésekkel segítik őket. Ösztönözhetjük őket arra, hogy napenergiát, geotermikus energiát vagy szélenergiát használjanak ahelyett, hogy olyan energiarendszereket használnánk, amelyek sok energiát használnak, és negatív hatást gyakorolnak éghajlatunkra. Arra is ösztönözhetjük a tagállamokat, hogy kezdjék meg az újrahasznosítást. Az újrahasznosítás révén a világot úgy érhetjük el, hogy nem dobunk ki műanyagot, üveget és fémet a tengerbe vagy a természetbe. Újrahasznosíthatjuk azokat a dolgokat, amelyek a természeti erőforrások, és különösen az óceánokban élő állatok megtakarításához vezetnek.

A több információ terjesztése is jó út lehet. Azáltal, hogy tájékoztatást nyújtunk az éghajlat jelenlegi helyzetéről és arról, hogy néhány év múlva hogyan alakul majd az éghajlat, ha most is teszünk, arra ösztönözhetjük az embereket, hogy tegyenek valamit. Ezzel az emberek felismerik, mennyire kell most, és nem későn elkezdenünk valamit ezzel kapcsolatban tenni. Ha megtekintette ezeket a videókat a közösségi médiában, ahol az emberek megmutathatták, hogy néhány év múlva hogyan néz ki az éghajlat, tudja, hogy ez baj. A mai napon el kell kezdenünk valamit, mielőtt túl késő lenne, kivéve, ha ez már túl későn történik.

Úgy vélem, hogy rendkívül fontos minden tagállamot arra ösztönözni, hogy legalább 2050-ra klímasemlegessé váljon. Minden tagállamnak felelősséget kell vállalnia az éghajlatváltozás elleni küzdelemért, hogy esélyünk legyen a jobb jövőre. Az Európai Parlament minden államot arra ösztönözhet, hogy vállalja felelősségét azáltal, hogy például pénzzel jutalmazza azokat a tagállamokat, amelyek nagyobb mértékben gondolkodnak intézkedéseikről. Azzal, hogy jutalmazzuk azokat az államokat, amelyek saját helyzetük alapján a legtöbbet tudják elérni, más államokat is arra ösztönöznek, hogy tegyék meg ugyanezt. Úgy vélem, hogy jobb jutalmazni az államokat azért, hogy minden tőlük telhetőt megtegyenek, ahelyett, hogy megbüntetnék őket azért, mert semmit nem tesznek. A jutalmak pozitívabb képet adnak arról, hogy képes vagyunk-e Unióként fellépni ezzel a problémával szemben. Azzal, hogy pozitív következményekkel segítjük az EU-t e probléma leküzdésében, több tagállam fog segíteni.

Biztosan hallott arról, hogy Magyarország és Lengyelország nem fogadja el az EU új költségvetési tervét.
A költségvetésben sok pénzt terveznek az európai zöld megállapodás megvalósítására.
Véleményem szerint sokkal jobb lenne, ha az EU valamennyi tagjának egyhangú szavazata nem lenne szükséges az éghajlat-politikát befolyásoló dolgok eldöntéséhez. Magyarország és Lengyelország
vétója lelassítja az európai zöld megállapodás egészét.
Mi a véleménye erről?

• Ha Ön az éghajlatváltozás elleni európai zöld megállapodást dolgozna ki, mire összpontosítana?
A CO2-kibocsátás csökkentésére kell összpontosítanunk. Ennek elősegítése érdekében bővíteni, olcsóbban és népszerűsíteni kell a tömegközlekedést, valamint növelni kell az üzemanyagárakat, hogy csökkentsük a gépkocsik és repülőgépek használatát. Több megújuló energiát kell használnunk, és korlátozni kell a műanyagfogyasztást. A fogyasztóközpontúság: A húsiparban sok szén-dioxid keletkezik. Fontosnak tartjuk, hogy a húst ne vezessük nap mint nap, amit áremeléssel érnénk el. Ez ahhoz vezetne, hogy az emberek kevesebbet fogyasztanának, ami ahhoz is vezet, hogy csökken a szükséges hús mennyisége. A hús mellett vannak más olyan termékek is, amelyek hatalmas gazdasági lábnyomot hagynak maguk után – így ezek is drágábbak!

A sok fával rendelkező városok zöldebbé tétele szintén jó módja lenne a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének.

• Hogyan ösztönözheti az Európai Parlament a tagállamokat arra, hogy 2050-ra klímasemlegessé váljanak?

Olyan szlovákiai régió diákjai vagyunk, ahol az 1950-es években bővült a lignitbányászat. A lignitet azóta egy közeli hőerőműben égették, és csak az utóbbi években szűnt meg a rossz minőségű barnaszén bányászata. Az ezekből a fosszilis tüzelőanyagokból történő villamosenergia-termelés által okozott károk ellenőrizhetetlenek – szennyezett talaj, méhek pusztulása, élőhelyek károsodása, a bányászott területek talajsüllyedése, az emberi egészség romlása stb. Az EU támogatná, hogy a megújuló energia kérdését prioritásként kezeljük – szeretnénk, ha a táj újjáéledne területünkön és az erőműben, hogy például hidrogénből (úgynevezett zöld hidrogénből) állítsunk elő villamos energiát, amelyet a nap és a szél termel. Tudjuk, hogy a „zöld” hidrogéntermelés fejlesztése még nem elég nagy ahhoz, hogy teljes mértékben ki lehessen aknázni. Tisztában vagyunk néhány érdekes véleménnyel a zöld hidrogén termeléséről, például a sivatagos területek és az óceánokból származó víz felhasználásáról. Foglalkozni kell a hidrogénszállítás kérdésével is. Úgy véljük, hogy ennek az uniós zöld megállapodás egyik prioritásának kell lennie.
Azt is javasoljuk, hogy az EU több támogatást nyújtson az alacsony energiaigényű berendezések gyártásához és értékesítéséhez – például a LED-lámpához hasonló kis dolog sokkal drágább az áruházban, mint egy klasszikus izzó.
Egy másik terület a csomagolás fejlesztése – szeretnénk, ha az újrafelhasználható és könnyen újrahasznosítható vagy lebomló anyagokból készülne, hogy környezetbarátabbak legyenek. A gyártókat arra kell ösztönözni, hogy termékeiken ésszerű módon és a környezet tiszteletben tartásával használják a műanyag csomagolást.
Szankcionálni kell azokat az
uniós országokat, amelyek nem próbálják elérni a szén-dioxid-semlegesség célját. Melyek lennének a mérési eszközök? Ezt meglehetősen nehéz meghatározni. Az EU-nak konkrét mérhető pontokat kell bemutatnia ezen a területen.

A vállalkozásoknak nagyobb felelősséget kell vállalniuk az éghajlati válság kezelésében. Másrészről, ha csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást, nagyobb adókedvezményben kellene részesülniük. Méltányolni kell az egyéb erőfeszítéseket is (pl. az ellenőrzési helyiségek lehetővé tétele a szükségtelen világítás és dohányzás elkerülése érdekében, a repülési igények csökkentése, konferenciák vagy találkozók videokonferenciákkal való helyettesítése vagy a munkavállalók tömegközlekedésének biztosítása a munkahelyre).
Tamara Klučiarová Business academy Prievidza, Szlovákia

Mint ismeretes, a mezőgazdaságban a talajművelés során hatalmas mennyiségű üvegházhatású gáz (szén-dioxid, nitrogén-dioxid, metán) kerül a légkörbe. A talaj számos üvegházhatású gázt elnyelhet, ezért érdemes lenne azt átalakítani kibocsátó közegből.
Rendelkezik-e az Európai Parlament cselekvési tervvel a mezőgazdasági ipar átalakításának támogatására, amelynek során a jelenlegi termelési rendszer a kiváló minőség fenntartása mellett kevésbé üvegházat kibocsátó rendszerré alakítható át?
E cél elérése érdekében kutatásokra került sor, és ezek végrehajtása még folyamatban van. A piacon rendelkezésre állnak az információgyűjtésre szolgáló mérőberendezések, és a kutatóintézetek működnek.

Hallott már erről a két fiatal magyar nőről, akik bakteriális koktéljukkal küzdenek a műanyaghulladék ellen? Támogatja-e őket céljuk megvalósításában

?

https://hungarytoday.hu/hungarian-women-poliloop-fight-plastic-waste-bacterial-cocktail/

Ha fiatal európai zöld megállapodást köt az éghajlatváltozás ellen, mire összpontosítana?

Arra összpontosítanám, hogy az iskolákat és egyetemeket környezetbarátabbá tegyük annak érdekében, hogy nemzedékünk a minimális pazarlással éljen, majd az élet során automatikusan megvalósítsuk ezt munkahelyi környezetünkben, házunkban és az idősebb generációk befolyásolásában. Ahhoz, hogy elkezdhessünk valami igazán alapvetõt, amely mindig megtörténik, az a tény, hogy elválasztjuk azt a szemetet, amit a napi rutinunkban teszünk, ez az az alap, amely nem tönkreteti a szemetet a padlón. Sok olyan ember van, aki figyelmen kívül hagyja ezt az alapvető szabályt, ami valódi segítséget jelenthet az iskoláknak vagy akár a diákoknak arra, hogy emberek csoportjait hozzanak létre olyan intézkedések megtételére, mint a tavakból, városközpontokból vagy más, általában szennyezettebb helyekről történő hulladékgyűjtés.

Mi vagyunk a Peter-Vischer-Schule-i „EU-osztály” diákjai úgy gondolják, hogy éghajlatunk védelme érdekében kulcsfontosságú a szén kivonása. Nem szabad több időt vesztegetnünk, és ezt a célt 2038-ig el kell érnünk, és ezt követően folyamatosan támogatni kell a megújuló energiaforrásokat! Emellett a magánszektornak klímasemlegessé kell válnia, és minden mérésről független módon, gazdaságunktól függve kell dönteni, nem pedig tanúsítványok révén. Ezek például a műanyag csomagolás használatának korlátozását eredményezhetik, ami egyben a számos fontos lépés egyike is. Kérjük, hogy az ilyen jogszabályok megsértése esetén következésképpen indítsanak eljárást, és a bírságokat újra éghajlatbarát energiaforrásokba fektessék be!

Az európai zöld megállapodás valóban izgalmas döntés az éghajlati válság kezelésére. Ha összevesszük, milyen megoldásokat dolgozott ki azzal kapcsolatban, hogy ez a döntés radikális, és valószínűleg számos visszatartó hatással jár (például a munkahelyek bezárása, az újrahasználhatatlan berendezések betiltása, a belső égésű motorok forgalmazása stb.)

Az éghajlati válság korunkban valóban kegyetlen, de a vírus jelenleg valószínűleg még súlyosabb és sürgetőbb válsággal küzd. A Covid miatt a vállalatok eldobható tasakokat, dobozokat, evőeszközöket stb. kezdtek használni, így felhagynak az elterjedés lehetőségével. A kérdés az, hogy szem előtt kell tartanunk-e az éghajlati válságot vagy a vírus veszélyeit?

Úgy vélem, hogy a nulla nettó szén-dioxid-kibocsátás 2050-ig történő elérése az EU egyik legfontosabb célja. Ha az országok továbbra is nem megújuló erőforrásokat használnak fel, az éghajlatváltozás pusztítani fogja az emberiséget. Úgy vélem, hogy a szennyezés csökkentése érdekében az országoknak arra kell ösztönözniük a magánvállalatokat, hogy környezetbarátabbak legyenek. Az egyik megoldás az lehetne, hogy az adók csökkentése révén segítsük a hemeket abban az esetben, ha kevesebb szennyeződéshez vezetnek. Egy másik javaslat az lenne, hogy emeljék az azokra kiszabott bírságokat, akik nem tartják be a jogszabályokat, és amennyire tudnák, többet szennyezzenek.

Javaslatom szerint valamennyi országnak végre kell hajtania az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló politikákat, ami az üvegházhatás egyik fő oka. Ezzel párhuzamosan a nem üzemanyag-fogyasztó vagy megújuló energiaforrással működő közlekedési eszközök (például kerékpárok, robogók, elektromos autók) használata szintén elengedhetetlen az európai országok útjait „árazó” gázüzemű több millió jármű által kibocsátott CO2 és egyéb szennyező gázok csökkentéséhez.
Az ezen új célok elérését elmulasztó tagállamokra kiszabható szankciókra vonatkozó másik javaslat az, hogy a szankcióknak a pénzügyi szankciók helyett gyakorlatiasabbnak kell lenniük, és maguknak az éghajlatváltozásnak a megoldását kell szolgálniuk; vagyis azokat az országokat, amelyek nem járulnak hozzá vagy nem felelnek meg a környezetvédelmi iránymutatásoknak, arra kell kényszeríteni, hogy környezetbarát termékeket és megújuló energiát állítsanak elő, amelyeket azután valamennyi európai tagállamnak el lehet juttatni.

Aggódunk a biológiai sokféleség csökkenése miatt világszerte és az Európai Unióban. A biológiai sokféleség csökkenésének üteme példa nélküli, de a válság leküzdése érdekében hozott intézkedések ismét kudarcot vallottak: az ENSZ által 2020-ra kitűzött húsz cél közül csak 6 valósult meg részben, és egyik sem valósult meg teljesen. Ez a 2010-es kudarcot tükrözi, amikor a célokat sem sikerült elérni.

Miért nem sikerült elérnie az EU-t a korábbi célok elérésében, és milyen konkrét lépéseket tesz az EU annak biztosítása érdekében, hogy a célok ténylegesen megvalósuljanak?

Az EU döntéshozatali folyamata nem működik megfelelően. Az EU túl lassan lépett fel, különösen az éghajlati válsággal és a biológiai sokféleség pusztulásával kapcsolatos kérdésekben. A lassú döntéshozatali folyamat azonban nem az egyetlen kérdés. Az EU túl sok kompromisszumot tett mind a kitűzött célok, mind az azonnali fellépés tekintetében. Ezek a kompromisszumok az EU-n belül és kereskedelmi partnereivel jöttek létre. A környezetvédelmet nem részesítették előnyben a szükséges módon.

Milyen alapon áll az EU a szükséges intézkedések késleltetése és a már amúgy is túl elégtelen célok gyengítése terén?

A biológiai sokféleség példátlan mértékű csökkenése korunk egyik fő kérdése. Az ENSZ szerint nyolc jelentős változtatásra van szükség e folyamat megállításához. Ezek egyike a mezőgazdaság fenntartható fejlesztése, a másik pedig a globális élelmiszerrendszer. Ez a két változás szorosan összefügg egymással, és óriási hatást gyakorolna a természet sokféleségére és jólétére. A biológiai sokféleség csökkenésének

egyik legnagyobb tényezője a földhasználat. A nem fenntartható földhasználat legjelentősebb oka az állattenyésztés. Az állatoknak szánt takarmány előállítása hatalmas földterületeket foglal magában. Erdőirtást okoz, és így a fajok kipusztulásának egyik fő tényezője. A biológiai sokféleség fennmaradásának és helyreállításának biztosítása érdekében növényalapú élelmiszerrendszerre való átállásra van szükség: sokkal kevesebb földet és vizet vesz igénybe, és kevesebb kibocsátást és természetpusztulást okoz.

Ezt az EU-nak komolyan kell vennie. Az EU-nak igen nagy hatása van arra, hogy milyen irányba fejlődik az élelmiszerrendszer Európában. A mezőgazdasági támogatások révén az EU nagyon jövedelmezőbbé teheti a mezőgazdasági termelők számára, hogy az állatok helyett tenyésztő üzemekre térjenek át.

Milyen lépéseket fog tenni az EU az ENSZ mezőgazdasággal kapcsolatos céljainak elérése érdekében? Milyen lépéseket fog tenni az EU a növényi alapú élelmiszer-termelés támogatása érdekében?

Tudomásom szerint a legnehezebb problémát az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása jelenti. Nehezen oldható meg, mert sok olyan fontos társadalomról van szó, amelyek képesek befolyásolni a különböző országok kormányainak tevékenységét, mint például az olaj-, a földgáz- és a szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozó lobbik. Tökéletesen megértem, mennyire nehéz ez a kérdés. Továbbra is hiszek azonban az európai és nemzeti hatóságok reakciójában, ezért szeretnék, ha szembemennének azokkal, akik csak a világ víváját és pénzt akarnak maguknak. Az IPCC által 2010-ben végzett kutatás szerint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 25 %-a az olaj és a földgáz elégetéséből, 24 %-a pedig a mezőgazdaságból és a nemesítésből származik. Ezért csökkentenünk kell a húsfogyasztást, amely szintén egészségtelen. Ezt követően finanszírozni kell a különféle energiafajták, például a biomassza, a szélenergia, a fotovoltaikus energia és a geotermikus energia fejlesztését. Célunk KÖTELEZŐ a kibocsátásmentesség. Meg kell változtatnunk étrendünket, energiaformánkat, de mindenekelőtt meg kell változtatnunk a gondolkodásmódunkat. Hagyjon fel a pénzzel, gondoljunk a világ egészségi állapotára!!

Manapság nagyon nehéz másfajta világot gondolni, mint amelyben élünk. A világ azonban néhány év alatt változhat, vagy teljesen eltűnhet. Első célunknak annak kell lennie, hogy elgondolkodjunk arról, hogy mit kell tennünk, nem pedig a politikusoknak, hanem mindenkit meg kell menteni saját életében a Föld és lakói megmentése érdekében. Nyilvánvaló, hogy az Európai Parlament arra ösztönözheti a tagállamokat, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a környezetvédelmi kérdésekre. A legújabb kutatások szerint minden európai évente átlagosan 14 tonna nyersanyagot, következésképpen évente 5 tonna hulladékot fogyaszt. Egy lehetséges megoldás az lenne, ha szankciókkal sújtanák azokat az országokat, amelyek nem tesznek lépéseket a polgárok hulladékmennyiségének csökkentése és a hulladék nem megfelelő ártalmatlanítása érdekében. Egy másik lehetőség az alternatív energiaforrásokat hasznosító vállalkozások pénzügyi támogatása a légköri szén-dioxid-kibocsátás csökkentése céljából. Ugyanez a cél elérhetőbbé válhat a városok zöld területeinek hozzáadásával, amelyek a lakosság pihenőhelyeiként is alkalmasak. Az Európai Parlament sokat tehet, de egyedül nem tehet meg mindent. Mindenkinek részt kell vennie ebben a fenntartható életválasztásban anélkül, hogy a víz, az élelem, a papírok és a bolygó nem végtelen erőforrásainak pazarlására kerülne sor. Talán az emberek figyelmének felkeltésére szolgáló módszer az, hogy folyamatosan megmutatják nekik, hogy mindig milyen magatartást kell tanúsítaniuk. Ahogy azt láthattuk, hogy a világjárvány idején mit javasoltak tenni a televízióban, az emberek nap mint nap szembesülhetnek a bolygó kockázataival és az annak megakadályozására szolgáló eszközökkel, hogy a televízióban és a közösségi hálózatokon megjelenő hirdetésekből mindig emlékeztessenek arra, mit tehetnek egyedül a környezet megmentése érdekében. A tömegközlekedés autók helyett történő igénybevétele, a kerékpározás, az újrafeldolgozás és az újrafelhasználás minden lehetséges módja, valamint a szemét kidobásának elkerülése olyan kis magatartásformák, amelyeket minden ember nagy erőfeszítés nélkül megtehet. Minden jó intézkedés azért számít, mert mindannyiunkra van szükség. Ha meg akarjuk védeni a lakosságot a koronavírussal szemben, miért nem próbálnánk megvédeni magunktól a bolygót?

Meggondoltam, hogyan segíthetnék bolygónkat, és kevés ötlet merült fel. Talán csökkenteni a levegő szennyezettségét és csökkenteni a gyárainkban termelt szén mennyiségét, szűrőket kell raknunk a kéményekre, hogy szűrjük a kifolyó füstöt. Azt is gondoltam, hogy minden háztartásnak legalább egy napelempanelt kellene vásárolnia a napsugarak elnyeléséhez, hogy csökkentsük a hőt. Tudom, hogy a napelemek költségesek, és nem sok ember engedheti meg maguknak, de áruk megfizethető szintre csökkenthető. Csak így tudjuk csökkenteni a szén-dioxid-termelést. A házakon elhelyezett napelemek fel tudják használni a már felépített hőt. És ha ez segít abban, hogy az óceán számos forróhelyén leállítsuk a halászatot, hogy a halak több táplálékkal rendelkezzenek. Ez hozzá fog járulni ahhoz, hogy felkeltsék az óceánokat, és olyanok legyenek, mint egy régen.

Véleményem szerint az állatokkal kapcsolatos legfontosabb kérdéssel foglalkoznunk kell. Az állatok azok, akiket az emberek a leginkább megszenvednek, még akkor is, ha semmiért nem bűnösek. Az volt az elképzelésem, hogy az emberi családhoz tartozó mi vagyunk körültekintőbben járjunk el az állatotthonok és menedékhelyek elpusztítása terén. Óvatosabbnak kell lennünk például az erdők kivágásával. Gondoskodnunk kell a veszélyeztetett állatfajokról is, mivel azok hamarosan eltűnnek.

A globális átlaghőmérséklet emelkedésével egyre nehezebb lesz az üvegházhatást okozó gázok (üvegházhatású gázok) kibocsátásának visszafordítása. Nem kétséges a forrás-globális felmelegedés, különösen az üvegházhatást okozó gázok légkörben való növekedése, amely lépcsőzetes hatással van bolygónk szerteágazó éghajlati rendszerére. E probléma hátterében az emberi tevékenységek állnak, amelyek a globális hőmérséklet és a tengerszint emelkedését eredményezik. Az uniós halászati gazdálkodás megakadályozza a korallok begyűjtését, annak ellenére, hogy még mindig meg kell kímélnünk a tengeri életet az emberi pusztítástól, ami a szennyezés. Hogyan fordítsuk vissza ezt? Ez még lehetséges is?
Jó, elméletileg mind a globális felmelegedést, mind a tengerszint emelkedését meg lehet állítani vagy visszafordítani lehet olyan különböző lehetőségek felhasználásával, amelyeket véleményem szerint jobban meg kell jutalmazni. Egy olyan lehetőség, mint a tenger szennyezéstől való megtisztítása, ártatlan, ezért jobban fel kell hívni a figyelmet és ösztönözni kell. Egy olyan geomérnöki módszer, amelyet szívesebben alkalmaznék, a napsugárzási managmentálás. Számos lehetőséget javasoltak az egységes szanálási mechanizmusra, beleértve a világűrbe telepített lehetőségeket is. Hatalmas műholdak elhelyezése a Föld és a Nap közötti L1 pontban, a napfényt tükrözve. A nagyobb figyelmet érdemlő lehetőségek a kisebb dolgok, például a fehér tetők, amelyek lehetővé teszik a napfényes visszaverődést.

Meggyőződésem, hogy nagyon fontos minden tagállamot arra ösztönözni, hogy 2050-ra klímasemlegessé váljon, és remélem, hogy ez sikeres lesz. Az emberek világszerte nincsenek tisztában azzal, hogy mi történik a bolygónkkal. Arra kell törekednünk, hogy minden tagállam maga vállaljon felelősséget, mivel más nem tehet így. Úgy vélem, hogy azokat az államokat, amelyek jó lépéseket tesznek és javítják szén-dioxid-kibocsátási politikájukat, jutalmazni kell, és ezáltal ösztönözni kell azokat az államokat, amelyek ezt nem tették meg, de bírságokat is rónak rájuk. Arra is ösztönözhetjük a tagállamokat, hogy kezdjék meg az újrafeldolgozást. Ez hozzájárul a természeti erőforrások, különösen az óceánokban élő állatok műanyaghulladéktól való megtakarításához. Megpróbálhatunk a lehető legtöbb védett zónát létrehozni, ahol az állatok és növények túlélhetnek. Ugyanakkor vannak olyan megújuló természeti erőforrások, amelyeket a lehető legnagyobb mértékben ki kell használni. Cselekednünk kell, és arra kell törekednünk, hogy elmagyarázzuk és közelebb hozzuk az emberekhez, hogy ilyen kezdeményezésekkel hozzájárulhatunk bolygónk felélesztéséhez.

Notre projet serait de convertir l’énergie mécanique d’un individu lorsqu’il fait ses exerices à la salle de sports en énergie électrique utile à celle-ci. En effet, en faisant du sport on dépense beaucoup d’énergie qui se dissipe sous effet Joule. Vagy celle-ci pourrait être utilisée à des fins écologiques en étant réutilisée afin de la salle de sports un lieu auto-suffisant. CE principe pourrait être développé dans différents domaines de la vie quotidienne: Développer les coins sports, comme en ville, dans les écoles. CES équipements sportifs permettraient aux élèves de se dépenser mais à la fois de générer de l’énergie électrique utile au fonctionnement des ordinateurs par exemple.

Az éghajlatváltozás manapság az egyik legnagyobb probléma, amellyel bolygónknak szembe kell néznie. Sok ország maga tűzi ki maga elé a célokat, és minden tőle telhetőt megtesz a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében, mások azonban figyelmen kívül hagyják azt, és nem is gondolnak rá, és saját profitjukat részesítik előnyben. Bár az évek során a Partie-k több konferenciája által kitűzött különböző célok soha nem valósultak meg, ez nem jelenti azt, hogy azt nem lehetett kisebb mértékben elérni. Az európai zöld megállapodás megmutatja, hogy az Európai Unió elkötelezett a szén-dioxid-kibocsátás drasztikus csökkentése mellett. Ahhoz azonban, hogy teljes mértékben hatékony legyen, az Európai Uniónak szigorúbbnak kell lennie például azáltal, hogy pereli azokat az országokat, amelyek nyilvánvalóan nem tesznek erőfeszítéseket szén-dioxid-kibocsátásuk csökkentésére, és továbbra is nyereségre törekednek. Helyi szinten az Európai Uniónak segítenie kell az országokat abban, hogy támogassák az elektromos vagy alacsony szén-dioxid-kibocsátású autókat vásárlókat. A kerékpárok használatának ösztönzése érdekében az Európai Unió forrásokat is felszabadíthatna annak érdekében, hogy az európai országok biztonságos kerékpárutakat építhessenek ki, vagy akár bírságot is kiszabhassanak, ha több év elteltével az egyes városokban még mindig nagyon korlátozott a kerékpárutak száma. Ha egy országot perelnek annak ellenére, hogy nem követtek el nagy hibákat, nagyon antidemokratikus magatartásnak tűnhet, de ez az egyetlen esély arra, hogy megállítsuk az éghajlatváltozást. A Részes Felek Konferenciája megmutatta, hogy ha az országok nem kötelesek elérni a kitűzött célokat, azt soha nem érik el.

L’éducation est une manière assez efficace pour permettre à chacun de comprendre les problèmes actuels.

Alors j’ai pensé qu’on pourrait créer une nouvelle matière à l’école, qui prendrait quelques heures par ans pouriéter sur les autres enseignements, et qui sensibiliserait les adultes de demain à l’écologie, en leurtrant les enjeux actriques Inc.

En connaissance de cause qui peuvent potentiellement l’affecter, un être conscient possède la volonté d’agir.

Pourrait faire, par exemple, quatre nouvelles sheures par ans pour les niveaux primaires et les collégiens (en France en tout cas, je sais que ce n’est pas le même système dans les autres pays). En tout cas, des enfants plutôt jeunes, qui ne demandent qu’à devenir adulte (on les connaît) mais doivent développer leur esprit avant cela.

Le cours pourraient porter sur:
Les gestes simples que tout tout peut faire (tri sélectif, ne pas jeter ses déchets n’importe où, acheter local...)
— Les mesures qui ont déjà été mises en place ces dernières années (pour les inspirer, les guider) —
Et comporter un temps impmune pé mise mali ces dernières années

Quand on est jeune, a le temps de se poser pleins de questions sur notre environnement...

La curiosité est le le plus beau des défauts =D

Mivel a globális felmelegedés az egyik legfontosabb aggodalomra okot adó kérdés, felteszem a kérdést, hogy mit lehetne tenni. Véleményem szerint egy hétköznapi ember nem tehetne sokat, mert bár megpróbálunk minden tőle telhetőt megtenni szén-dioxid-kibocsátásunk csökkentése érdekében, ez nem hasonlítható össze a multinacionális vállalatokkal. Szénlábnyomuk sokkal nagyobb, mint a miénk. Úgy vélem, hogy változtatni lehetne hozzáállásuk megváltoztatásával. Ennek két módja van: megbüntetik őket, ha nem elég környezetbarátak, vagy – úgy gondolom, hogy ez jobban jutalmazza őket, ha csökkenthetik szénlábnyomukat. Véleményem szerint pénzzel kell jutalmazni őket, mivel ez meglehetősen motivált. De mit tennének ezek a cégek ezzel a pénzzel? Tőkét használnának, ami több befektetést jelentene, ezért nem oldaná meg a problémánkat. Ez az oka annak, hogy szabályoznunk kell ezeket a vállalatokat, és ezt a pénzt csak a munkavállalóik bérének emelésére kell fordítanunk. Ez versenyképesebbé teheti őket a munkaerőpiacon.De mi a helyzet a kisebb vállalkozásokkal? Lehetetlen lenne számukra munkaerőt találni, mert a nagyobb vállalatok a teljes munkaerőt elfoglalnák. A kisvállalkozások számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy ezeket a támogatásokat könnyebben megkapják, mint a nagyobbakat, és így verseny alakuljon ki a multinacionális vállalatok számára. A verseny pedig arra ösztönözné őket, hogy megtartsák helyüket a munkaerőpiacon, különben nem lesznek munkavállalóik.

A globális felmelegedés lesz az egyik legnagyobb kihívás, amellyel a 21. században szembe kell néznünk. Már a tájékozatlanság és a tagadás szakaszán is végighaladtunk, de nem őrködünk. A jól ismert és elismert tudósok – és nem csak néhányuk, többségük – szakértelme szerint 20 éven át egyenesen elmondjuk, hogy változni kell, és nem aggódunk. És amikor ugrásszerűen az USA-ba, Kínába stb. mutatkozunk. Ezt meg kell szüntetni. Szélen vagyunk, itt az ideje, hogy túl későn reagáljunk. A politikusoknak meg kell tartaniuk ígéreteiket! És ha nem, kötelességünk emlékeztetni őket arra, hogy mit ígértünk a zöld megállapodásban és a Párizsi Megállapodásban: klímasemlegesség 2050-ig, megállítva a globális felmelegedést 1,5 °C-on, nem több szénerőműveket, és A lista folytatódik, de pillanatnyilag az európai éghajlat-politika csak homlokzat. Célokat tűztünk ki, de nem áll szándékunkban teljesíteni azokat, különben Németország jelenleg nem építene új szénerőművet.
Jelenleg a jelenlegi politikánkkal 3 Celsius felé haladunk. Az üvegházhatást okozó gázok majdnem mindig magasak. Egy alkalommal a jelenlegi értéken voltak, de az átlaghőmérséklet 5 Celsius-fokkal haladta meg a jelenlegit! Grönland kezd megolvadni, csakúgy, mint az antarktisz. Ha csak Grönland és az antarktisz 1/3-a olvad meg, a megfigyelt szintek körülbelül 25 méterre emelkednek. Emlékeztetőül: Shanghai 4 méteres, London 11 m-nél, New Yorkban 10 m-nél van, és ez csak a kezdetek. Még ha európaiak is szembenéznének a drasztikus következményekkel, Berlin és Párizs 35 méterre van, ezért képzeljük el, ha fennmarad az olvadás. És ez csak az éghajlatváltozás egyik következménye, a lista valaha is folytatódhat.
Ha megtartjuk jelenlegi politikánkat, a jövőmért őrködöm a jövőnkben. Nem a jeges medvékről van szó, ami igazán a jövőnk, az életünk, bolygónk!
Brendan Meraner, HAK Weiz, Ausztria

Az újrahasznosítás nem könnyű az emberek számára. Ha újra akarja hasznosítani, a házában konténerekkel kell elfoglalnia egy helyet, és minden alkalommal el kell gondolkodnia, hogy melyik konténerbe kerül. A szag sok embert elszenved, és végül egy helyre dobja ki az összes szemétet.

Az egyik utazásunk során láthattuk, hogy egyes közép- és észak-európai országokban a szupermarketekben voltak olyan gépek, amelyek visszaszolgáltatták annak a pénznek a részét, amelyet a termék Önnek a csomagolás visszaküldése esetén megfizet. Vannak olyan tanulmányok, amelyek azt mutatják, hogy ez jó alternatíva. Hollandiában például a csomagolás 95 %-át visszajuttatják a szupermarketekbe. Ez jó ötlet, mivel az emberek nemcsak pénzt takarítanak meg, hanem munkahelyeket is biztosítanak a munkanélküliek számára.

Az összegyűjtött műanyagokkal együtt a vállalatoknak nem kell többet vásárolniuk, hanem pénzt tudnak keresni, hogy több ökologikus anyagba fektessenek be. Miért nem alkalmazza ezt a módszert más országokban?

Egy olyan kezdeményezés, amely segíthet a jelenlegi válság kezelésében, egy jól összekapcsolt, környezetbarát közlekedési hálózat létrehozása a kisvárosok között, a magántulajdonú közlekedési eszközök, azaz a gépkocsik használatának csökkentése érdekében. Bár a világ népességének 55 %-a nagyvárosokban él, nagyon fontos figyelembe venni azt is, hogy milyen korlátok között él egy elszigeteltebb településen. A kisvárosban való élet gyakran azonnal kevésbé hektikus életstílust eredményez; ez azonban a környező területekkel való összeköttetés tekintetében is nagyobb hiányt von maga után. A hozzáférhetőség e hiánya mérsékelhető lenne, ha biztonságosabb közlekedési rendszer létezne; Például kényelmes lenne a vasútvonalak és az állomások szélesebb körű hálózatát építeni. Egy másik kezdeményezés, amely hozzájárulhatna a fenntarthatóbb életmód előmozdításához a kisvárosokban, egy olyan platform létrehozása lenne, ahol a szomszédok megoszthatnák útjukat másokkal, ezáltal csökkentve a fosszilis tüzelőanyagok fogyasztását.

Egy olyan kezdeményezés, amely segíthet a jelenlegi válság kezelésében, és amely egy kerékpársáv-hálózatnak a vasúti vasút mentén történő megépítésére vonatkozik. Ez az elképzelés meglehetősen fontos, tekintettel arra, hogy országunk nagyon eltérő földrajzi jellemzőkkel rendelkezik. Spanyolország területének nagy része hegyvidéki domborzatból áll, azaz a domborzat sok felől és lejtőből áll. Ezen a ponton annak ösztönzése érdekében, hogy a kerékpárokat a közlekedés jellemzőbb formájaként használják, optimális lenne kerékpárutakat létrehozni a vasúti pályákon, mivel ezek legfeljebb 5 %-os billenési szögre épülnek.

Sant Sadurniban, ahol élünk, van egy „háztól házig történő gyűjtés” elnevezésű módszer, ahol a ház ajtajában éjszaka minden nap elhagyhatja a külön kirakatot, éjszaka pedig a szemétgyűjtők megveszik azt.
A városháza 3 kis tartályt ad valamennyi lakosnak, egy zöldet üvegnek, egy sárga műanyagot és egy barna a szerves anyagnak. Ami a papírt és a kartont illeti, azt hetente csak egyszer kell kikötni. Sant Sadurniban ez a módszer 85 %-kal növelte az újrafeldolgozást. Úgy

véljük, hogy ez jó módszer, amelyet minden európai városra alkalmazni kell.

Elgondolkodtató lenne a fenntartható és környezetbarátabb építésre való átállás ösztönzése. Ez a kezdeményezés különösen fontos lenne Spanyolországban, mivel az építőipar az ország egyik fő bevételi forrása. Ezért érdekes megjegyezni, hogy Spanyolországban az új építésű ingatlanok iránti kereslet jelenleg még mindig nagyobb, mint az újonnan épített ingatlanok kínálata. Ezen túlmenően az országban található házak túlnyomó többségének alapját a betongerenda, egy erősen szennyezett anyag képezi. Valójában a beton a világon a leggyakrabban fogyasztott mesterséges anyag, a víz után pedig a második leggyakrabban fogyasztott anyag a bolygón. A betongyártás 2,8 milliárd tonna szén-dioxidot eredményez, ami a világ üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 4-8 %-át teszi ki. Ezért rendkívül fontos újragondolni, hogy milyen módon alakítjuk ki, hogyan alakítjuk ki, környezetbarátabbá és ökologikusabbá téve az építkezést. Talán a pénzbeli kompenzáció jó módja lehet annak, hogy az embereket eltérő lakásépítésre ösztönözzék.

Bevándorlási politikák. Európa az ipari forradalom óta szén-dioxidot bocsát ki, és ezek a gázok 300 éve felhalmozódnak a légkörben. Ezek a gázok nem tűntek el, és minden országot érintenek. Vannak olyan országok, ahol az éghajlatváltozás miatt bevándorlók vannak, és nagyon nehéz a bevándorlási politika, de a tengereikre van szükség ahhoz, hogy halászatba kezdjenek. Számos bevándorló hajó érkezik a Kanári-szigetekre.

A cigaretták nagyon károsak egészségünkre, és súlyos környezeti hatásokkal járnak, például: a légszennyezés, az erdők és az esőerdők tűzvészei a talajba kerülnek, és sok vizet szennyeznek. Ezért növelnénk a cigaretták és egyéb rendkívül szennyező termékek csomagolására kivetett adókat.

Az elsőtől a 4. ESO-ig iskolába járó gyermekek kétszer is kiszállhatnak a hamu átvételére.

Nagy parkolók építése az egyes városok külvárosaiban, valamint szennyezésmentes tömegközlekedési szolgáltatás, amely lehetővé tenné az egész városon belüli mobilitást

Villamosenergia-megtakarítás. Az éjszaka fekvő városokban az utcai lámpák láthatók, amikor közlekedünk és sétálunk. Ezt a villamos energiát csökkenteni lehetne, és sokat takaríthatnánk meg. Emellett jobban ki kell használnunk a nap által biztosított nappali fényt, és nem láthatjuk a világítást, így növelhetjük az ablakok számát azokon a helyeken, ahol a napfények égnek.

Az elmúlt 50 évben nőtt a növényzet az erdőkben és a vidéki területeken, ahol a lakosság elhagyása is nőtt. Ezért ezeken a helyeken nem használnak tűzifa-kitermelést, nem tisztítják meg az erdőket, és nem vágnak ki ágakat,... Ez a növényzet sűrűbben nőtt, és nagy a tűzveszélye, különösen a melegebb hőmérsékletű országokban, például Dél-Európában, ahol az éghajlatváltozás nagyon fontos szerepet játszik.

A történelem legnagyobb és legrombolóbb tűzesetek annak ellenére fordultak elő az elmúlt években, hogy a tűzoltáshoz a történelem legfejlettebb eszközei, technológiája és infrastruktúrája is rendelkezésre állt.

E helyzet kezelése érdekében az erdőn belüli üzemanyagot az erdőőrök által meghatározott stratégiai területeken kell ellenőriznünk és kivágni, megőrizve a nagy ökológiai értékű természeti területeket. Ha ez megtörténik, megakadályozzuk, hogy az erdők katasztrofális és ellenőrizhetetlen módon égjenek.
Ezt az erdőgazdálkodást két rendszerben lehet elvégezni, mivel a gépekkel való együttműködés teljes mértékben életképtelen lenne a magas költségek miatt:

1-US LIVESTOCK FOREST FELÜLI RENDELKEZÉSI ELŐIRÁNYZAT
A szabad növényevő állatok bevezetése, amelyek olyan területeken legelnek, mint a szamarak, tehenek és kecskék, amelyek természetes módon tisztítják az erdőt és csökkentik az olyan gyúlékony anyagokat, mint a száraz fű, a cserjék stb.... A rendszer alkalmazása 90 %-kal csökkenti a költségeket a gépekkel.

2 – AZ ÉRTÉKELÉSI ÉS ENERGIASZOLGÁLTATÁSOK TARTALÉKALAPJA
egy szelektív metszést, amely tűzálló, felnőtt erdőket hoz létre. Ki kell venni azokat a fákat, ahol sok fa található. Ez nem a fák elpusztítását jelenti, hanem eltávolítja a leggyengébbeket, a betegeket, ahol ilyen sok van, és a megmaradt fák erősebben és gyorsabban fognak nőni. Ha például öt darab van, hagyjanak fel kettőt. A három kivágott fa kihasználja a biomasszát, amelyet fel lehet használni az égetésre, hőenergiára vagy akár villamos energiára.

Szénciklus: zárt ciklus: Nem szennyezi.
A fák biomasszájának égetésekor keletkező füst szén-dioxid (CO2), amely kis mennyiség az életben lévő összes oxigénhez képest.
Az erdőgazdálkodásból származó biomassza elégetése nem szennyezi, mert korábban a fa oxigént teremtett. Égetésekor szén-dioxid (CO2) szabadul fel, amelyet egy másik, még életben lévő fa fog megfogni. Ez az élő fa oxigént termel, és az égetés során ismét szén-dioxid keletkezik, amelyet egy másik fa fog felszívni, amely új oxigént termel, majd ezt követően.

A 11 évesek számára újrahasználható párnákkal és ingyenes menstruációs csészével látja el a párnák és tamponok használatának csökkentését (egy csak műanyagot használ)

A húsfogyasztás csökkentése, ami olyan egészségtelen. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 25 %-a az olaj és a földgáz elégetéséből, 24 %-a pedig a mezőgazdaságból és a nemesítésből származik. Ezek erdőirtást okoznak, és vezető szerepet játszanak a fajok kipusztulásában. Ezért megoldást jelentene a hús árának növelése, a fogyasztói szemlélet visszaszorítására irányuló figyelemfelkeltés, valamint annak elősegítése, hogy a mezőgazdasági termelők az állatok helyett tenyésztő üzemekre térjenek át.

Obligacion: figyelem az éghajlatváltozásra az iskolában a gyermekkor óta. Hetente egyszer külön téma is lehetne, amely valamennyi európai ország valamennyi iskolájában tartalmazhatná a témához kapcsolódó tartalmakat.

A tudósok több mint 30 éve mélyen tisztában vannak azzal, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében sürgősen változtatni kell szokásainkon. Mindazonáltal számos ország továbbra is távol marad, és azt állítja, hogy elég jól jár el, amikor a szükséges politika és megoldások egyáltalán nem látnak szemet. Bár a 2030-ig elérendő célok többsége számos áldozattal jár, mindannyiunknak erőfeszítéseket kell tennünk. Úgy vélem, hasznos lenne szankciókkal sújtani azokat a tagállamokat, amelyek nem tudták elérni az új célokat. Úgy vélem azonban, hogy a tagállamokat klímasemlegessé válásra a legjobb módja az, ha jutalmazzuk azokat az országokat, amelyek többet tettek, mint mások.

Úgy véljük, hogy nagyobb ambícióra van szükség a zöld megállapodás céljainak megvalósításához. Az embereknek meg kell érteniük, mi forog kockán. Ezért úgy véljük, hogy mindenkinek részt kell vennie a környezetvédelmi fejlesztésekben. Különösen a nagyvállalatoknak kellene követniük a korlátozásokat, mivel ők lennének felelősek a jövőbeli borzalmas következményekért. Most kell cselekednünk, ez az utolsó esélyünk. Annak ellenére, hogy itt Ausztriában nem érünk olyan hatást, mint mások, nem nézhetünk csak körül. Ez egyben nagy esély arra is, hogy újra összehozzuk az embereket. Ez nem lesz könnyű, de együtt tehetünk valamit.

Az elképzelésem szerint közösségi finanszírozást kell létrehozni a megújulóenergia-projektek számára.
Számos környezetvédelmi projekt létezik, amelyek közül sok tartalmaz megújuló energiaforrásokat. Ezek a projektek segíthetnek a fosszilis tüzelőanyagok helyettesítésében, vagy támogathatják a városi közlekedés jövőjét azáltal, hogy csökkentik az üvegházhatást okozó gázok légkörbe történő kibocsátását, különösen azokban a nagyvárosokban, ahol a légszennyezés mértéke túlságosan magas.

A globális felmelegedés, a környezetszennyezés és az éghajlatváltozás egyik legfőbb oka a legtöbb ember közönye. Mindenki tisztában van ezekkel a jelenségekkel, valamint azzal, hogy ezek bekövetkezését számos módon lehet megakadályozni: újrahasznosítás, alternatív energiaforrások használata, a zöld területek számának növelése, a műanyagtermelés csökkentése, tömegközlekedés igénybevétele, a villamos energia hulladékká válásának megállítása stb. Mindazonáltal úgy vélem, hogy a valódi nehézséget az jelenti, hogy senkit sem ösztönöznek eléggé arra, hogy küzdjön és megváltozzon a jelenlegi helyzet, mivel a problémát nem azonnal érzékelik. Az államoknak kellő erővel és bátorsággal kell rendelkezniük ahhoz, hogy a helyes magatartás előmozdítása érdekében bizonyos döntéseket írjanak elő. Ez azért van így, mert ha a konkrét változást a polgár egyéni akaratára bízzuk, a folyamat túl lassú lesz. Ezzel még a fiatalabb generációknak is lehetőségük nyílik arra, hogy elgondolkodjanak azon az alapvető elképzelésen, hogy a bolygón élő ember valódi célja nem a gazdasági haszon elérése, hanem a természettel és a tulajdonságaival összhangban álló létezés.

Véleményem szerint az energiahatékonyság növelésére és a megújuló energia felhasználására kell összpontosítanunk. Amikor az energiáról beszélünk, beszélnünk kell annak megszerzéséről.
Világszerte mintegy 1,2 milliárd ember nem rendelkezik villamos energiával, és további 2,8 milliárd ember függ a szilárd tüzelőanyagoktól, például a fától, faszéntől és főzéshez használt széntől, amelyek súlyos károkat okoznak a beltéri levegő szennyezésével.
Az energiahatékonyság javítása alapvető fontosságú. Így minden megtakarítható gigawatt olyan gigawatt, amelyet nem kell előállítani. Globális szinten az energiafelhasználás jelenleg mintegy harmadával kevesebb, mint az elmúlt húsz évben az energiahatékonyság javulása nélkül. Ugyanakkor a megújuló energia ára tovább csökken.

Számos országban pedig a közüzemi méretű megújuló energia előállítási költsége alacsonyabb vagy egyenlő, mint a fosszilis üzemanyagtöltő állomások költségei. Cserében hangsúlyt kell fektetni az éghajlatbarát gazdálkodási gyakorlatok alkalmazására és az erdők bővítésére.
Az éghajlatbarát gazdálkodási gyakorlatok segítik a mezőgazdasági üzemeket abban, hogy növeljék a gazdaságok termelékenységét és ellenálló képességét az éghajlatváltozás hatásaival, például az aszályokkal szemben, ugyanakkor tározóként működnek a kibocsátások csökkentését elősegítő szén-dioxid-elnyelésben.

Az erdők a szénmegkötés és a talajban, fákban és levelekben való tárolás szempontjából is hasznos tározók.

Az Európai Parlament ösztönözhetné a tagállamokat arra, hogy klímasemlegessé váljanak azáltal, hogy zökkenőmentesen mutatják be elképzeléseiket és megállapodásokat kötnek, amennyiben azok cserébe biztosítják az egyes országok szükségleteit.

Az Európai Unió leállíthatja a korábban tárgyalt megállapodásokat abban az esetben, ha egyetlen tagállam sem járult hozzá az új célok eléréséhez.

Nous aimserions mettre en place une journée européenne de l’environnement au cours de laquelle les collèges et lycées participatoryciperaient à des projets environnementaux.
Il faudrait pour cela banaliser une journée par an de manière à ce que les lycéens et collégiens prennent part à des projets environnementaux encadrés par des associations tels le nettoyage des espaces naturels, la plantation d’arbres,
AU-delà de l’impact environnemental de cette journée, cela permettrait de créer une dynamique européenne autours de l’environnement.

Úgy vélem, hogy az éghajlatváltozás kezelésének egyik fő módja a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia, amelyet az európai New Deal javasol. Aggályaim, amelyekkel foglalkozni szeretnék, az Animal Husbandry körül rekedtek. Mivel az állatok az emberi eredetű üvegházhatásúgáz-kibocsátás 14,5 %-át teszik ki, az Amazon által a legeltetés ésamp céljából végrehajtott erdőirtás 20 %-a, az etetés, és az édesvíz-fogyasztás hatalmas 70 %-a, az állattenyésztés korlátozása vagy akár megszüntetése az egyik útja. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, félek attól, hogy az EU agrár-élelmiszeripari promóciós politikája nem elegendő. Azt javaslom, hogy ne csak a mezőgazdasági ágazatot támogassák azáltal, hogy azt a belső piacon népszerűsítik, hanem arra is ösztönözzük az állattenyésztőket és a tejtermelőket, hogy térjenek át a növényalapú mezőgazdaságra és az állattenyésztésen kívül más, kialakulóban lévő lehetőségekre, támogatások nyújtása révén. Ez maguk a mezőgazdasági termelők javát szolgálja, és óriási hatással lesz a világ éhségére, az etikus fogyasztóvédelemre és természetesen a környezetvédelemre.

A megújuló energiaforrások fontos részét képezik az európai zöld megállapodásnak. Ezért az ezekbe való befektetés nem lehet ennyire nagy kihívás.
2019-ben az EU energiafogyasztásának csupán 20 %-a származott megújuló forrásokból, és ez az arány nem változik pozitívan, ha az eljárás nem válik hozzáférhetőbbé. A várostervezésre vonatkozó hatályos jogszabályokkal most több évtizedre lenne szükség ahhoz, hogy a megújuló energia az Európában felhasznált energia több mint 80 %-át adja. Ezt a késedelmet nem engedhetjük meg magunknak, figyelembe véve a globális felmelegedés elmúlt évtizedekben tapasztalt szűkülését.
Emellett a napenergia- és az aeoli energiatermelők telepítésének költsége jelenleg extravagant, és bár hosszú távon biztosított a nyereség, kevesen vállalnak kockázatot ennek a jelentős változásnak a kockázatára.

Úgy vélem, hogy az éghajlatváltozás kezelésének egyik fő módja a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia, amelyet az európai New Deal javasol. Aggályaim, amelyekkel foglalkozni szeretnék, az Animal Husbandry körül rekedtek. Mivel az állatok az emberi eredetű üvegházhatásúgáz-kibocsátás 14,5 %-át teszik ki, az Amazon által a legeltetés ésamp céljából végrehajtott erdőirtás 20 %-a, az etetés, és az édesvíz-fogyasztás hatalmas 70 %-a, az állattenyésztés korlátozása vagy akár megszüntetése az egyik útja. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, félek attól, hogy az EU agrár-élelmiszeripari promóciós politikája nem elegendő. Azt javaslom, hogy ne csak a mezőgazdasági ágazatot támogassák azáltal, hogy azt a belső piacon népszerűsítik, hanem arra is ösztönözzük az állattenyésztőket és a tejtermelőket, hogy térjenek át a növényalapú mezőgazdaságra és az állattenyésztésen kívül más, kialakulóban lévő lehetőségekre, támogatások nyújtása révén. Ez maguk a mezőgazdasági termelők javát szolgálja, és óriási hatással lesz a világ éhségére, az etikus fogyasztóvédelemre és természetesen a környezetvédelemre.

A veszélyeztetett növényzet és állatok tiszteletben tartása révén nagyobb jelentőséget kell tulajdonítanunk a környezetnek és a természetes élőhelyeknek. A szennyezést elsősorban gyárak, autók, vállalkozások és nem megújuló energiaforrások által termelt füstök és kipufogógázok okozzák. Nagyon gyakori probléma például a személygépkocsik használata, még akkor is, ha ez nem feltétlenül szükséges. Valójában hányan veszik igénybe a tömegközlekedést, amikor lehetőségük van rá? Vagy hányan utaznak kerékpárral vagy gyalog, amikor kevés lehetőség van a borításra? Egy másik probléma a szemét, a hulladék tonnában történő elégetése a szennyezés egyik legsúlyosabb oka. Ezért ha meg akarjuk tenni a környezetvédelem részét, először is kevesebb műanyagot, üveget vagy papírt kell vásárolnunk, csak a szükséges mennyiséget kell megvásárolnunk, és el kell kerülni, hogy több élelmiszert dobjunk el, mint amennyit fogyasztunk. Ezen túlmenően arra kell törekednünk, hogy kevesebb hulladékot pazaroljanak, például mindig papír helyett kendőpelenéket használjunk, vagy elkerüljük a kész és ipari termékek vásárlását, előnyben részesítve a valódiabb termékeket, talán a helyi gazdálkodóktól és tenyésztőktől.
A szennyezés elleni küzdelem érdekében fontos, hogy kis napi fellépéseinkkel kezdjük. Engedje meg, hogy magad is játsszon a változást, és következésképpen megváltozzon a világ.

Széles körben úgy gondoljuk, hogy a megújuló energiaforrások használatának ötlete a legjobb módja annak, hogy a természet magunkévá váljon. Mindannyian láthattuk a hatalmas szélgenerátorokat a hegyek tetején. Általánosan elfogadott nézet, hogy a termelők jelentős hatást gyakorolnak a megújuló energiaforrások kihasználására. A szélgenerátorok valójában a természet súlyos ellenségei. Több tanulmány eredményei azt mutatták, hogy a gépek ára magas, és a környezet állapotának javítása érdekében túllépik az „elfogadott árat”. A generátorok is 2-4 évig tartanak. Ezek a „óriások” egy bizonyos idő után nagyon nagy szélgenerátorokba égetnek.
A környezetvédelmi tanulmányok terén jelentős javulás lenne, ha a vízművek a szélgenerátorokat helyettesítenék. Az ősi évektől kezdve (pl. Egyiptom, Görögország) a civilizációk vízmalmokat használtak azzal a céllal, hogy otthonukban vízellátást biztosítsanak. A víznyomás mellett a vízmalmok villamos energiát fognak termelni. Ennek elérése érdekében jó ötlet lenne, ha a világ valamennyi országa hozzájárulna ahhoz, hogy bolygónk jobbá váljon. Különösen az erős gazdasággal rendelkező országok vállalhatnák a vízművekkel kapcsolatos beruházások felelősségét. A tengerparti területek jelentenék a vízimalom megépítésének tökéletes helyszínét. Az eredmények mindenki számára előnyösek lehetnek. Ez egy lehetséges megoldás a pénz és az energia elköltésének elkerülésére. Véleményen kell gondolnunk a természetünkben okozott pusztításról, és meg kell próbálnunk változtatni a Föld hasznára.

Promouvoir les énergies renouvelables. L’Espagne est l’une des régions de toute l’Europe qui a le plus d’heures d’ensoleillement. CE soleil pourrait être exploité en utilisant des panneaux solaires. Pour cette raison, la promotion de toutes les énergies renouvelables devrait être utilisée, par exemple, dans les zones où passent de longs fleuves et où nous pourrions installer de l’énergie hydraulique. En plus, dans le sud de l’Espagne, des panneaux solaires et de l’énergie éolienne pourraient être mis en place. SI cette énergie renouvelable peut être promue, les déchets fossiles pourraient être mis de côté.

Promouvoir les énergies renouvelables.

L’Espagne est l’une des régions de toute l’Europe qui a le plus d’heures d’ensoleillement.

CE soleil pourrait être exploité en utilisant des panneaux solaires. Pour cette raison, la promotion de toutes les énergies renouvelables devrait être utilisée, par exemple, dans les zones où passent de longs fleuves et où nous pourrions installer de l’énergie hydraulique.

Az éghajlatváltozás az emberiség előtt álló egyik legnagyobb kihívás, amelyet korunkban meg kell oldanunk, és sürgős megoldásokat kell találnunk, ezért drasztikus intézkedéseket kell tennünk ezen a döntő fontosságú ponton, mert mi az oka. A szén-dioxid-kibocsátás gyorsan növekszik, és e probléma csökkentése érdekében növelni kell a megújuló energiaforrások használatát, például a szélenergiát, a napenergiát és az elektromos autók gyártását. Tudom, hogy sokat tettek, de ez nem elegendő. A környezet és az éghajlatváltozás elleni európai zöld megállapodás részeként arra összpontosítanám, hogy az embereket világszerte érzékennyé tegyék az éghajlatváltozásról. Úgy vélem, hogy csak a kormányok nem képesek megoldani ezt a problémát, és a polgároknak egyéni és közösségi szerepet kell játszaniuk azáltal, hogy megválogatják a szemétet a környezetünkben, és a megfelelő helyre dobják őket. Folytathatjuk a tömegközlekedést annak érdekében, hogy csökkentsük az autóink C02-es kibocsátását, megváltoztatjuk étkezési szokásainkat, például csökkentsük húsfogyasztásunkat és még ennél is többet. Figyelmeztetném a nyilvánosságot, hogy megértsük, mennyire rosszul változtattunk bolygónkon, és a lehető leggyorsabban cselekednünk kell, hogy megmentsük magunk és a jövő nemzedékei számára bolygónkat.

A SEK Alborán szélerőműparkok telepítését javasolja a tenger közepén. Javaslatainkat a helyi környezetünkre alapoztuk, ahol nap mint nap nagy széllökésekkel nézünk szembe, amelyek nagy mennyiségű szélenergiát termelhetnek, így a szélmalmok is kiváló lehetőséget jelenthetnek az árapály-energia kihasználására. Javaslatainkat a Baleár-szigeteken, a Kanári-szigeteken, a Földközi-tengerhez és a Kantábriai-tengerhez közeli területeken lehetne végrehajtani, ami a hidraulikus intézkedéseket illeti, majd kihasználhatnánk a hegyvidéki rendszereinkben és számos hegyláncunkban található hatalmas széllökéseket. Ezt az energiát azok a polgárok fogják felhasználni, akik a parthoz legközelebb eső területeken élnek, ahol ezek a szélerőművek találhatók. Röviden azt javasoljuk, hogy vezessük be a szélerőműveket a szélenergiának és a szélerőműveknek az árapály-energia kiaknázása érdekében történő hasznosítására.

A SEK Alborán szélerőműparkok telepítését javasolja a tenger közepén.
Javaslatainkat a helyi környezetünkre alapoztuk, ahol nap mint nap nagy széllökésekkel nézünk szembe, amelyek nagy mennyiségű szélenergiát termelhetnek, így a szélmalmok is kiváló lehetőséget jelenthetnek az árapály-energia kihasználására.
Javaslatainkat a Baleár-szigeteken, a Kanári-szigeteken, a Földközi-tengerhez és a Kantábriai-tengerhez közeli területeken lehetne végrehajtani, ami a hidraulikus intézkedéseket illeti, majd kihasználhatnánk a hegyvidéki rendszereinkben és számos hegyláncunkban található hatalmas széllökéseket. Ezt az energiát azok a polgárok fogják felhasználni, akik a parthoz legközelebb eső területeken élnek, ahol ezek a szélerőművek találhatók.
Röviden azt javasoljuk, hogy vezessük be a szélerőműveket a szélenergiának és a szélerőműveknek az árapály-energia kiaknázása érdekében történő hasznosítására.

Mindannyian tudjuk, hogy a fosszilis tüzelőanyagoknak, mint a gáznak és a benzinnek csak napjai vannak, mivel véget érnek. Emellett nagymértékben hozzájárulnak a szennyezéshez, és ezáltal az éghajlatváltozáshoz és annak pusztító következményeihez. Ennek megelőzése érdekében úgy vélem, hogy most a legjobb és az első lehetőség az, ha megkezdjük az adók emelését, és irányt mutatunk és meggyőzzük a vállalatokat a változásról. Helyette rengeteg olyan fenntartható energiaforrás van, mint az aeoliás, a hidrológiai, a napenergia és a geotermikus energia. Ha az árak sokkal alacsonyabbak, több polgár élvezheti azok előnyeit.

Nukleáris PÉNZÜGYI
TUDOMÁSUL VESZI, hogy az atomerőművek meglehetősen nagy mértékben felelősek és növelik a szennyezést, és fenyegetést jelentenek az éghajlatváltozásra nézve.
Rendkívül nehéz és költséges egy atomerőmű azonnali leszerelése vagy leállítása, ezért úgy véljük, hogy meg kell várnunk, amíg életciklusa véget ér, megtiltva új erőművek építését. Ha az atomerőművek eltűnnek, a vállalatok energiaforrásaikat fenntarthatóvá és olcsóbbá alakíthatják. Ennek érdekében a kormányoknak be kell ruházniuk és elő kell mozdítaniuk ezt az alternatívát azáltal, hogy kevesebb adót vetnek ki, és növelik a tényleges atomerőművekre vonatkozó adókat.

Egyetlen USE PLASTICS ugyanúgy
működik az egyszer használatos műanyagok esetében is. Így használjuk őket, alacsony árúak és praktikusak vagyunk. Igaz ugyan, hogy nélkülük élet van, csak meg kell változtatnunk szokásaink egyszerű szokásait. Láthattuk, hogy az egyszer használatos műanyag tasakok eltávolításával: nem volt olyan nehéz, hogy felhasználjuk. Ugyanez vonatkozik a többi egyszer használatos műanyagra is. Kezdjük meg az erőfeszítéseket vállaló felelős vállalatoktól való vásárlást! Abban az esetben is, ha az ilyen típusú termékek olcsóbbak, mint a műanyagtermékek, az emberek fontolóra veszik ezt az alternatívát. A megoldás tehát az adók megemelése mindaddig, amíg azokat meg nem tiltják.

Az éghajlatváltozással kapcsolatos vészhelyzet évek óta az egyik legfontosabb probléma, amelytől függünk. Bár sok állam megkísérelte hozzájárulását adni, az egyes államok intézkedései nem elegendőek e rendkívül súlyos és széles körű helyzet megoldásához. Minden államnak konkrét szabályokat kell előírnia és érzékenyítenie kell a lakosságot egy fontos cél elérése érdekében, hogy a világ első klímasemleges kontinensévé válhasson.

A helyzet tudatosítása és tudatosítása érdekében kulturális rendezvényeket lehetne szervezni színházi és filmművészeti területeken; színházi színdarabok vagy rövidfilmek, amelyek kifejezetten erről a témáról szólnak.

Azokat az államokat, amelyek nagy érdeklődést és együttműködést tanúsítanak, ünnepélyes ünnepségekkel kell jutalmazni az államok és a városok számára, hogy elismerjék elkötelezettségüket.

Ugyanakkor úgy vélem, hogy a felemelkedő államok közreműködését és tudatosságát nem kell szigorúan szankcionálni, hogy tudatában legyenek a rossz és nem megfelelő cselekedeteiknek.

Megjegyzés az európai zöld megállapodásról,

már most is láthatjuk az éghajlatváltozás mindennapi életünkre gyakorolt félelmet. Ha például Franciaországban, Ausztráliában, Kaliforniában vagy az Ázsiából és Afrikából érkező klímamenekülteket nézzük meg, megjósolhatja, hogy mi lesz a jövő, ha most nem tudunk megbirkózni a problémákkal. Most vagy soha cselekednünk kell! Az európai zöld megállapodás a helyes koncepció, de hiányzik belőle a megfelelő végrehajtás. Tudjuk, mit kell tennünk, most pedig kötelességünk, hogy megfelelően lépjünk fel bolygónk megmentéséért. Az EU tagjainak valódi unióként együtt kell működniük annak érdekében, hogy ugyanezért a célért küzdjenek. Minden országnak teljesítenie kell kötelességeit és lehetőségeit, hogy világunkat mindenki számára életképes országgá tegye. Megvannak a lehetőségek, most elérkezett az ideje, hogy cselekedjünk.

Véleményem szerint a fiatal európai zöld megállapodás egyik fő prioritásának az éghajlatváltozással kapcsolatos tudatosság növelésének kell lennie. Hogyan lehet a gyermekeket ökológiai lelkiismerettel felnevelni? Hogyan lehet tájékoztatni azokat, akik nem szakemberek, vagy akár hogyan járulhatnak hozzá ehhez a közös erőfeszítéshez? Történetek, versek, de más művészeti projektek is hatékonyan közvetítik az üzenetet. Mindketten egyszerűségükre és az emberek érzelmeivel való interakcióra való képességükre jellemzőek, képesek lehetnek arra, hogy meghatározzák a környezetüket megóvó és tevékenységeiket ismerő jövőbeli polgárok alapjait. Ezért javaslatom egy olyan weboldal létrehozása, amelyen az európai országok lakosai életkortól függetlenül feltölthetik az éghajlatváltozással kapcsolatos műalkotásaikat. Ha nőne a résztvevők száma, akkor lehetőség nyílna arra is, hogy kiállításokat szervezzünk minden olyan országban, ahol bemutathatjuk az ilyen alkotásokat, verseket vagy történeteket olvashatunk, és megvitathatnánk korunk meghatározó jelenségét, nemcsak szakemberekkel, hanem személyes élmények és eszmék elbeszélésével, inspirálva a tudósok és aktivista következő generációit.

A legfontosabb cél, amelyet az EU valamennyi tagállamának el kell érnie, a klímasemlegesség 2050-ig történő elérése, és úgy gondolom, hogy felelősebbnek és elkötelezettebbnek kell lennünk az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése érdekében.
A fiatalok számára túl nehéznek tűnik a globális felmelegedésről, a légszennyezésről, a vízszennyezésről és az energiapazarlásról beszélni, de úgy vélem, hogy mindenki hozzájárulhat ahhoz, hogy a világ jobban éljen, ha megtanuljuk, hogy más módon viselkedjünk.
Íme néhány tipp a magatartásunk javításához:
a levegő természetesen szennyezett, mivel útjain túl sok autó van, és az autómotorok káros gázokat termelnek egészségünkre nézve, így lélegezzünk és megbetegedhetünk, így jobb lenne, ha tömegközlekedést használunk, vagy autónkat megosztjuk másokkal, és természetesen az autók és buszok üzemanyag helyett megújuló energiát használnának;
— minden család túl sok műanyag vizespalackot állít elő, de e palackok többségét nem újrahasznosítják, mert az emberek az újrahasznosító kád helyett továbbra is a szeméttárolóba helyezik őket. Ennek során a palackokat a talajban vagy a tengeren végzik, és veszélyesek lehetnek a vadon élő állatok életére. A műanyag új termékek előállítása céljából történő újrahasznosítása a legjobb megoldás a problémára, mivel az újrahasznosítás kevesebb energiát használ fel, mint az új műanyagokból származó vízpalackok előállítása, és egyúttal kevesebb szennyezést eredményez. Ha megtanuljuk, hogy a szemétet elválasztjuk a megfelelő szeméttárolóba, meglepődhetünk arról, hogy sok más tárgy is újrahasznosított műanyagból készül.
Üvegpalackot kell használnunk, vagy korlátozni kell a műanyag üvegpalackok számát.
A napelemek vagy szélenergia bevezetése a hagyományos energia használata helyett bolygónk megmentését jelentené.

Mi, a belgiumi Roeselare-i Broederschool diákjai látnak néhány azonnali intézkedést. Csoportunk népszerűségének sorrendjében soroljuk fel őket.
Az első lépés a „zöld energia”. A kormányoknak a hidrogénakkumulátorok, elektromos szélerőművek és napelemek tömeges gyártása révén be kell ruházniuk a zöld energia alternatíváiba. Ez biztosíthatja, hogy a zöld energia megfizethetővé és minden polgár számára elérhetővé váljon, és ezáltal alacsonyabb szén-dioxid-termelést eredményezzen. Ezen túlmenően nem félő, hogy az emberek elveszítik munkahelyüket. A biodízelt zöld energiaforrásként is fel kell
használnunk. A fosszilis tüzelőanyagok használatának csökkentése érdekében többet kell újrahasználnunk, és olyan fenntartható termékeket kell választani, mint a növényi alapú műanyagok.
2030-ra az összes autó 50 %-ának elektromosnak kell lennie. E cél elérése érdekében olcsóbbá kell tenni az elektromos autókat.
A kerékpárhasználatot a kormánynak aktívan elő kell mozdítania, például azzal, hogy bónuszban részesíti a kerékpárosokat. A falvaknak, városoknak és nagyvárosoknak vissza kell szorítaniuk a gépkocsik használatát, és ösztönözniük kell a kerékpárhasználatot a mindennapi közlekedésben. Ezért biztonságos kerékpársávokra és több gyalogos zónára van szükségünk, és több parkolóhelyre van szükségünk az autók számára a központokon kívül.
Második lépésünk a környezetbarát textiltermékekre vonatkozó ökocímke létrehozása. Ezeknek a termékeknek is méltányos árat kell kapniuk.
Fellépésünk harmadik lépéseként több fa telepítésére kerülne sor, hogy több szén-dioxidot fogjunk ki.

Végül az utolsó a rovaralapú élelmiszerek fogyasztására való buzdítás lenne, például oly módon, hogy mindenki ingyenes adagot kapna annak népszerűsítésére. A rovarokat anélkül is betehetik az élelmiszerekbe, hogy megmondanák az embereket, és így mindenki ízzel rendelkezik róla.

Annak érdekében, hogy a polgárok vagy a társadalom minden része részt vegyen az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, különböző módszereket/megoldásokat javasolunk. Amint azt mindannyian tudjuk, a gyermekek jelentik a jövőt, és emlékezhetnek rájuk, ha valaminel felnövekednek. Úgy véljük ugyanis, hogy az iskolai képzés minden héten történő bevezetése hatékony lenne. A kurzusba a szelektív válogatást, a hulladékgyűjtést is bele kell foglalni. Ez ugyanaz lesz, mint az „EMC” osztályok, amelyeken a francia rendszerben részt veszünk. Vagy ha a költségek és az ütemterv szempontjából jobb, hasznos lehet egy kötelező nap, amely felfedezi az éghajlatváltozás elleni küzdelem világát (ezáltal a JDC-nek, a védelem és polgárság napjának a french-rendszerben). Emellett egy másik olyan kulcs, amely minden bizonnyal hatással lenne a városokban megjelenő községek használatára. Az egészségügyi válság miatt jelenleg és általában véve digitális világunkban sokkal több online vagyunk; ezért ennek a területnek sokkal nagyobb jelentősége van. A különböző platformokon javasolt hirdetések valós hatással járhatnak. Végül az újrahasználható termékek használatának hozzá kell járulnia az éghajlatváltozás elleni közös küzdelemhez is. Különösen azt gondoljuk, hogy a fiatal lányok számára újrafelhasználható párnákat kell biztosítani a műanyag párnák használatának csökkentése érdekében; a smink eltávolításához mosható törlőkendők használatával; a gyermekes párok esetében mosható bébipedálokat használ... Ennek például meg kell jelennie a községekben.

La pollution est un problème grave, parcequ’il y a beaucoup de problèmes dans les usines où la pollution y est plus présente à cause des gaz, surtout dans le usines chimiques. La pollution dépend des propriétaires, qui ne s’occupent pas de l’entretien. Il y a beaucoup de cas de dommages aux poumons et système nerveux. Limiter ces dégâts, l’Etat et les sociétés doivent limiter les heures de travail et mettre à disposition des combinaisons contre les chimiques.
Pour la santė publique, il faut faire du recyclage et limitinger l’utilisation du plastique, ce n’est pas du matériel organique. Contrôler les déchets plastiques que l’on retrouve dans les eaux de la mer parce que souvent les poissons de grande taille se nourrissent de ceux-ci. CE qui entraîne un danger pour l homme, en effet ces poissons font aussiparte de l’alimentation humaine.
L’Etat devrait faire des campagnes de sensibilisation contre la pollution, chaque commune doit absolument optimiser au mieux leur système de ramassage et tri de leurs dechets, déchets toxiques et radioactifs compris, comme ceux que l’Etat italien veut envoyer en Sicile. Limiter l’utilisation de certaines substances chimiques et utiliser des filtres à l’intérieur des usines en limitant le rejet des gaz nocifs.

Az éghajlatváltozás az egyik olyan probléma, amely leginkább érinti a Föld valamennyi lakosát, különösen a jövő gyermekeit, polgárait, akik közvetlenül megszenvedik az éveken át tartó helytelen magatartás következményeit. Ezért jó ötlet lenne a gyermekek arra való nevelése, hogy korán tiszteljék a bolygót, olyan célzott oktatás révén, amely az iskolából és a családból indul ki. Ezért egy olyan alkalmazás, amelyet minden iskola vagy személy letölthet, hasznos lehet, alkalmas lehet arra, hogy megtanítsa a gyermekeket, és felhívja a felnőttek figyelmét azokra a mindennapi viselkedésekre, amelyek hozzájárulnak a bolygó szennyezéséhez. Ez az alkalmazás már tervezési szakaszban van. Olyan projektről van szó, amelyet két barátommal osztok meg, és már összegyűjtöttünk néhány forrást és szakembert a sikeres fejlődés érdekében.

Úgy vélem, hogy egy olyan kérdés kezelésének legjobb módja, mint az éghajlatváltozás, ha olyan szakpolitikákat és célokat valósítunk meg, amelyek megvalósítására minden európai polgár és gyártó törekedhet. A szennyezés legnagyobb részét meg lehetne állítani, ha mindenki világos és számozott célt tűzne ki maga elé. E célkitűzések közé tartozhat például a városi területeken a gépjárművek kibocsátásának csökkentése (nagyon egyszerű), vagy annak biztosítása, hogy a gyártók lassan csökkentsék kibocsátásaikat. Ezt természetesen egy olyan iránymutatás segíti, amelyet az összes európai polgár társadalmi-gazdasági különbségeinek figyelembevétele érdekében kiigazítottak. Hasznos lenne továbbá, ha minden politikai szereplőt bármilyen szinten bevonnának az ilyen politika megvalósításába. Egy európai képviselőnek egy tisztább jövőn kell dolgoznia, ahogy például egy kis város polgármesterének is.
Tekintettel arra, hogy ez a kérdés mindenkit érint, az olyan szakpolitikáknak, mint a zöld New Deal, inkluzívnak kell lenniük, hogy senki ne engedje meg, hogy felhagyjon más emberek erőfeszítéseivel. Azt is fontos megérteni, hogy ez a fajta politika időbe telik az eredmények megismeréséhez, ami ahhoz vezethet, hogy egyesek úgy gondolják, hogy az általuk tett erőfeszítések haszontalanok, ha nem. Ezt egy európai szintű tudományos csoport segíthetné, amely nyomon követi a szakpolitika eredményeit.

Egy ország kibocsátásának csökkentésének egyik módja a hulladék csökkentése és az anyagok újrafelhasználásának növelése, a körforgásos gazdaság. Mivel a palackok a folyadékok csomagolásához és szállításához szükséges mindennapi cikkek, fontos, hogy ne hulladékká váljanak, hanem újrahasznosítsák őket.

Sok ország már most is újrahasznosítja a palackokat, de túl eredménytelen. Ezt egy serpenyőrendszer bevezetésével és az élelmiszerboltokhoz stb. csatlakoztatott, fordított automaták hozzáadásával lehetne rögzíteni. A pant rendszer azt jelentené, hogy a különböző méretű palackok az újrahasznosító gépbe való bevitelkor eltérő üvegtáblával rendelkeznek.

Az EU célul tűzte ki az újrafeldolgozott műanyag palackok használatát, de az alumínium és más anyagok újrafeldolgozása növelésének hatékony módja az lenne, ha minden országban ésszerű páncélrendszert hoznának létre.

A kibocsátások csökkentésének másik gondolata az, hogy több szén-dioxid-elnyelőt kell hozzáadni a városokhoz. Zöld területeket lehetne létrehozni a nagy épületek és lakások mellett. Az utcai parkokat és zöldterületeket is meg lehetne kötni. Ily módon az emberek élete és szokásai nem is változnának olyan mértékben az ökológiai élet változásai miatt, hanem a kibocsátásokat kompenzálnák!

Egy ország kibocsátásának csökkentésének egyik módja a hulladék csökkentése és az anyagok újrafelhasználásának növelése, a körforgásos gazdaság. Mivel a palackok a folyadékok csomagolásához és szállításához szükséges mindennapi cikkek, fontos, hogy ne hulladékká váljanak, hanem újrahasznosítsák őket.

Sok ország már most is újrahasznosítja a palackokat, de túl eredménytelen. Ezt egy serpenyőrendszer bevezetésével és az élelmiszerboltokhoz stb. csatlakoztatott, fordított automaták hozzáadásával lehetne rögzíteni. A pant rendszer azt jelentené, hogy a különböző méretű palackok az újrahasznosító gépbe való bevitelkor eltérő üvegtáblával rendelkeznek.

Az EU célul tűzte ki az újrafeldolgozott műanyag palackok használatát, de az alumínium és más anyagok újrafeldolgozása növelésének hatékony módja az lenne, ha minden országban ésszerű páncélrendszert hoznának létre.

A kibocsátások csökkentésének másik gondolata az, hogy több szén-dioxid-elnyelőt kell hozzáadni a városokhoz. Zöld területeket lehetne létrehozni a nagy épületek és lakások mellett. Az utcai parkokat és zöldterületeket is meg lehetne kötni. Ily módon az emberek élete és szokásai nem is változnának olyan mértékben az ökológiai élet változásai miatt, hanem a kibocsátásokat kompenzálnák!

Mindenki tudja, hogy bolygónkat súlyosan érintette az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása. Mindenki tudja azt is, hogy minél több idő telik el, annál rosszabb a sziutuáció. Bár egyes országok hajlamosak csökkenteni ezeket a kibocsátásokat, mások továbbra is megingatják bolygónkat. Céljuk, hogy 2050-ra az első klímasemleges kontinenssé váljon, az EU különös figyelmet fordíthatna a globális vállalatokra, bónuszokat adhatna azoknak az országoknak, amelyek rövid időn belül jó eredményeket érnek el, és szankciókkal sújthatja azokat az országokat, amelyek nem vállalnak elég kötelezettséget, és arra ösztönözheti őket, hogy nagyobb felelősséget vállaljanak saját érdekeikért is.

Számos erőfeszítést tesznek a fenntartható fejlődés érdekében globális vagy helyi szinten. Az Európai Unióban azonban a környezetvédelmi kihívással kapcsolatos tudatosság főként projekttámogatásokhoz vezetett, és nem annyira konkrét intézkedésekhez. Üdvözlendő lenne, ha világszerte környezetbarát nemzetközi piacot hoznánk létre, mivel az országok világszerte nem rendelkeznek ugyanolyan környezettudatossággal. Hasonlóképpen, az egyes országok saját piacának létrehozása hatékony lenne a globalizáció miatt. Áruink 20 %-át Kínából, 14 %-át pedig az USA-ból importáljuk. Ezért van értelme az európai piacnak, és ezért javasoljuk az ipar Európán belüli áthelyezését. Elsősorban azért csökkentené a szén-dioxid-kibocsátást, mert az áruszállítástól való távolság rövidebb lenne. Még ha a nyersanyagárak emelkednek is, munkahelyeket teremt, és fokozatosan növeli a vásárlóerőt. Ugyanakkor olyan európai vasúthálózatot is kifejleszthetnénk, amely kisebb hatást gyakorol a környezetre, mint a konténerszállító hajók, a légi teherszállítás vagy a tehergépkocsik. Napjainkban naponta több mint 20 millió kilogramm hulladék keletkezik, és ez a szám évente nő, ami jelentős mennyiségű újrafeldolgozandó hulladékot jelent. Ahelyett, hogy távolsági országokba küldennénk őket, európai szintű újrafeldolgozást biztosíthatnánk, amely csökkentené a szén-dioxid-kibocsátást, és lehetővé tenné számunkra, hogy jobban ellenőrizzük a magas szintű szabványoknak és előírásoknak való megfelelést.

2020 mindannyiunk számára nehéz év volt, de néhány ember számára biztosította az ahhoz szükséges eszközöket, hogy gondolkodjanak a most és a jövőben felmerülő éghajlati problémákról. Tagadhatatlan, hogy a világ egyes részein a hőmérséklet emelkedése nem a kaotikus és meteorológiai jelenségek egyetlen megnyilvánulása, hanem olyan nyilvánvaló mögöttes és tartós probléma, amellyel társadalmunk már szembesül. Az Európai Unió által elfogadott „zöld megállapodás” e jelentős probléma nagy alternatívájának tűnik, mivel egyértelmű célokat határoz meg, amelyeket 2050-ig kell elérni: klímasemleges Európa építése. A tiszta környezeti átállás biztosítása érdekében
azonban biztosítanunk kell, hogy az Európai Unió tagállamai tiszteletben tartsák és kövessék az egyes gazdasági, technológiai és infrastrukturális kiigazításokat. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás közös erőfeszítés és az is marad, és Európa mindenek felett álló érdeke annak biztosítása, hogy a nemzetek kövessék a zöld megállapodás környezetvédelmi iránymutatásait. Ezért gondolom, hogy gazdasági szankciók alkalmazhatók azokra az országokra, amelyek elutasítják, túl lassúak vagy vonakodnak biztosítani a zöld megállapodás részeként a tiszta környezeti átállást. Ezenkívül az Európai Unió szakosodott tanácsot hozhatna létre Európa minden nagyvárosában, hogy helyi szinten ellenőrizze és tanácsokkal lássa el a környezetvédelmi kérdéseket és intézkedéseket.
Európa minden diák ösztöndíjának részeként oktatási napokat biztosíthatna az oktatási hatóságok számára a globális felmelegedéssel kapcsolatban, mivel a jelenlegi kérdések ismerete (még alapszinten is) elengedhetetlen ahhoz, hogy az emberek és a fiatalabb generációk cselekedjenek, és küzdjünk Földünkért. A zöld megállapodás nemcsak az Európai Unió által elfogadott intézkedéscsomag, hanem a fogyasztóközpontú társadalmunk gondolkodásmódjának megváltoztatása is.
Ennél is fontosabb, hogy nagy változást érhetünk el azáltal, hogy biztosítjuk, hogy követjük és alkalmazzuk a mindennapi „zöld jogszabályokat”, például kevesebb autót használunk, gondoskodunk arról, hogy helyesen újrahasznosítjuk, vagy annyi energiát és vizet használjunk, amennyi lehetséges. Bár ez a világ általában másként mutatja be minket, jövőnk szereplői vagyunk, és eltökélten és humorosan javítjuk bolygónkat, nemzetünket.

A környezetre nézve az egyik legveszélyesebb fenyegetést a műanyagszennyezés jelenti.
A műanyagszennyezés lassan tönkreteszi a világot, amelyben élünk, és számos bizonyíték van károsságára: először is, a halogén előállítása mérgező vegyi anyagokat bocsát ki, amelyek a felszín alatti vizeket szennyezik, ami nagy veszélyt jelent az ezt a vizet elszívó valamennyi fajra nézve.
Ráadásul a műanyagszennyezés sok állatot (különösen a tengerben élő állatokat) elpusztít azáltal, hogy fulladással és befogással elpusztítja őket. A statisztikák szerint ez 800 állatfajt veszélyeztet.
A műanyag részecskék a tengerben lebegő mérgező szemétszigeteket is létrehoztak, ami komoly veszélyt jelent a tengeri ökoszisztémákra nézve.
Ezt meg kell szüntetni. Nem szabad annyira közömbösnek lenni e veszélyes szennyezéssel szemben, amely megöli azt a világot, amelyben élünk.
A műanyag legszennyezőbb formái a bevásárlótáskák és palackok, és emiatt az embereknek a műanyag helyett ruhából készült bevásárlótáskákat kellene használniuk. A műanyag palackok teljes mértékben elkerülhetők lennének, ha az emberek a helyi ivókutakból vizet fogyasztanának. Újrahasznosítanunk kell minden egyéb, szükségszerűen műanyagból készült dolgot.
Mindenki tehet néhányat a környezet védelme érdekében, de az államoknak a környezetvédelmet támogató szabályokat kell bevezetniük.
Ne feledje, hogy a világot csak akkor tudjuk megmenteni, ha egységesek vagyunk, és ha együttműködünk!
Eljött az ideje, hogy ne legyen annyira közömbös bolygónk szenvedésére, amely meghal, és kétségbeejti segítségét! Itt az ideje annak, hogy megmutassuk, hogy törődik ezzel a világgal, és mivel a fiataloknak kell ezt megmentenünk, mert a közeljövőben mindannyiunkat elveszíthetnénk!

Ha az éghajlatváltozást körülvevő európai zöld megállapodást kötnénk, a

gyors divatipar a termelés, a gyártás és a szállítás között évente a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás 10 %-áért felelős, évente 1,2 milliárd tonna szén-dioxidot bocsát ki. A gyors divat a világ második legnagyobb szennyezője az olajipar után.

A magas szén-dioxid-kibocsátás, a vízszennyezés, a nagy mennyiségű hulladéklerakó-hulladék, vegyi hulladék, műanyag és mikroműszennyezés csak néhány olyan kérdés, amely abból ered, hogy az

ENSZ előrejelzése szerint 2050-ra a divatok a globális szén-dioxid-kibocsátás egynegyedéért felelőssé válhatnak a termékeiket előállító munkavállalóik emberi jogainak

megsértéséért. A munkavállalók alulfizetettek, visszaéléseknek, túlmunkának, nem biztonságos munkakörülményeknek, szexuális erőszaknak és kínzásnak vannak kitéve. A divatiparban évente 1,5 billió liter vizet használnak fel, míg világszerte 750 millió ember nem fér hozzá ivóvízhez. A

klímasemlegesség lehetetlen a hatalmas európai székhelyű gyorsszolgálati vállalatok elleni azonnali fellépés nélkül. Javasoljuk, hogy az Európai Parlament hozzon létre jogszabályokat, vámtarifákat és szankciókat a gyors divat környezetre gyakorolt káros hatásainak csökkentése érdekében. Mivel a vámok kivetése káros lenne a divatipar számára, az éghajlati válság sokkal sürgetőbb, időérzékeny kérdés, ezért nagyobb tudatosságra és változásra

van szükségünk ebben a kérdésben. némely kis dolgok kevesebbet vásárolnak, jobb minőségű ruhákat vásárolnak, újrafeldolgozzák a ruhákat, és vásárolnak fenntartható márkákból.

Mindenkinek szembe kell néznie az élettel kapcsolatos kihívásokkal. A Covid19 megmutatta, hogy semmit sem szabad magától értetődőnek tekinteni. Ehelyett a környezetbe és az emberekbe kell befektetnünk.
Olyan stratégiát kell
elfogadnunk, amely arra ösztönzi az embereket, hogy változtassanak szokásaikon és környezetbarátabbak legyenek. Az emberek fontos szerepet játszhatnak az éghajlatváltozás kezelésében az egyetemek közötti, jobb életmódot célzó kutatás révén. Innovatívabb ötleteket várunk az iskoláktól és a diákoktól. Egy olyan országban élünk, Cipruson, amelyet a nap árnyékol el. Európa napsütéstől szenved. Hogyan ne fektessünk be a napenergiába és az olyan forrásokba, mint a szél és a víz? A helyi önkormányzatok olyan politikákat fogadhatnának el, amelyek jutalmazzák az újrahasznosítást végzőket. Miért ne hozzanak létre hálózatokat az európai települések között, és osszák meg egymással a bevált gyakorlatokat? Miért ne követeljék meg a városukkal szemben tiltakozó és Greta Thunberghez hasonlóan beszélő polgárokat.

Az új európai Bauhaus ígéretes projekt az európai zöld megállapodás megvalósításának elősegítése érdekében. A jövőbeli életmódnak fenntarthatónak kell lennie, figyelmet kell fordítania az esztétikára és az inkluzivitásra. Ebben az összefüggésben a tagállamoknak kivétel nélkül végre kell hajtaniuk minden szakpolitikát.

Összekovácsolhatjuk, hogy megtörténhetünk!

Köszönettel vettük
Limassol Műszaki Iskolát, Ciprus, CYEU

Véleményem szerint a legjobb ötlet az idősek tájékoztatása, mivel (legalábbis véleményem szerint) azok, akik nem érdeklődnek a klimatról. Olyan időkben éltek, amikor az emberek nem beszéltek a bolygóról.

Ha megkezdeném az éghajlatváltozás elleni európai zöld megállapodást, akkor arra összpontosítanám, hogy megváltoztassam az emberek szén- és üvegházhatásúgáz-használattal kapcsolatos gondolkodásmódját. Egyes helyeken az emberek még a műanyagot vagy más hamuzsírt is elégetik, hogy melegebbé váljanak (esetleg úgy gondolják, hogy ez olcsóbb). Véleményem szerint egyes országoknak, amelyek ellenzik az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos változásokat, gondolniuk kell saját jövőjükre. Talán nem fogja érinteni nekünk ezt, de el kell gondolkodnunk gyermekeinkről vagy nagykorúságainkról. Milyen világban fognak élni, ha nem kezdünk valamit ezzel kapcsolatban? Világunk a globális felmelegedés miatt tönkre fog válni, és most már nem lehetünk öntudatosak, és megpróbálunk valamit tenni ellene. Ha egyes tagállamok nem változnak, az EU-nak szankciókat kell kiszabnia ellenük. Ha nem fogunk együtt dolgozni, és nem kerül sor büntetésre, ha nem működik együtt, akkor mi a lényege? A globális vállalkozásokat az EU befolyásolhatja, de azok sem változtatnak, ha többletköltségek merülnek fel, vagy más vállalatok nem támogatják őket.

Véleményünk szerint az éghajlatváltozás kérdése jelenleg az egyik legnagyobb probléma az emberi faj számára. Az éghajlatváltozást leginkább érinti az éghajlatváltozás, és megvan a hatalmunk arra, hogy megállítsuk azt, ha mindannyian úgy döntünk, hogy fellépünk ellene. Ha nem, akkor olyan súlyos következményekkel kell szembenéznünk, amelyeket korábban soha nem láttunk. Például a tengerszint emelkedése vagy az éghajlatváltozás okozta egyéb természeti katasztrófák miatt sokan kiszorulnak otthonukból, és kénytelenek lesznek elvándorlásra kényszeríteni őket. Ha ez bekövetkezik, és erre nem készülünk fel, az eredmény katasztrofális lehet. Biztosak vagyunk azonban abban, hogy az Európai Unió megtalálja a módját annak megakadályozására, hogy ez megtörténjen, és nagyon bízunk világunk jövőjében.

Kristiina, Kia, Essi, Emilia

EU

Az EU fontos szerepet játszik a világ éghajlatváltozásának lassításában és végső soron megállításában. Nagyon fontos, hogy az Európai Unió minden tagja részt vegyen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésében.
Úgy
véljük, hogy az EU-nak nyomon kell követnie az országokat, hogy azok éghajlatbarátabbak legyenek. Például: azokat az országokat kell jutalmazni, amelyek mindent megtesznek a környezet tisztaságáért. Azokat az országokat, amelyek ezt nem teszik meg, meg kell büntetni. Az EU olyan versenyt szervezhetne, amelyen az európai országok polgárai különböző ötletekkel tudnák előállni a kibocsátások csökkentése érdekében. A legjobb ötletet minden országban meg kell jutalmazni és át kell ültetni a gyakorlatba.

Az Európai Uniónak tájékoztatnia kell tagállamait az éghajlatváltozásról, valamint arról, hogy miként hozhatnak mindennap jobb döntéseket például a fosszilis tüzelőanyagok használatának csökkentése érdekében.

Az Európai Uniónak ezekre kell törekednie:
A fosszilis tüzelőanyagok csökkentése több megújuló energia
felhasználásával,
előnyben részesítve a környezetbarát technológiát,
javítva a tömegközlekedést,

ami több szén-dioxid-elnyelőt hozna létre.

Tanja, Viljami és Petra jövőjét vizsgálja. Nagyon fontos, hogy jövő nemzedékünk tiszta környezetben élhessen. Azt akarjuk, hogy gyermekeink ugyanabban a világban élhessenek, mint most, Finnországban, ha sűrű télekkel élünk most. Azt szeretnénk, hogy gyermekeink lehetőséget kapjanak a síelésre és a jégkorcsolásra. Az embereknek tanulniuk kell jó újrafeldolgozási rendszerünkből. Például betétdíjas rendszerrel rendelkezünk a szódadobozokra és palackokra vonatkozóan. Amikor az üres palackokat visszajuttatja a raktárba, palackonként 0,10-0,40 eurót kap. Az EU-nak be kell fektetnie az újrafeldolgozásba, mivel egy alumínium újrahasznosítása 90 %-ban megtakaríthatja az új alumínium előállításához szükséges energiát. Csökkentenünk kell a szén-dioxid-kibocsátást, például azért, mert a fák hozzájárulnak környezetükhöz azáltal, hogy oxigént biztosítanak, javítják a levegő minőségét, javítják az éghajlatot, megóvják a vizet, megőrzik a talajt és támogatják a vadon élő állatokat. A fotoszintézis folyamata során a fák szén-dioxidot vesznek fel, és oxigént termelnek, amelyet belélegzünk. Ezért nem sok a tennivaló, például: oldja fel az elektronikát, éljen vagy utazzon zöld energiával, használjon rövidebb zuhanyzókat, használjon teljes mosodat, kapcsolja ki a világítást és vegye ki a lépcsőket. Ha csökkentjük a szén-dioxid-kibocsátást, lelassíthatjuk az éghajlatváltozást, és jobb jövőt tudunk elérni!

Mi aggodunk minket? Saana és Jenni A belső égésű motorokról az elektromos autókra való áttérésnek lépésről lépésre kell történnie, mivel Finnországban nagyon szükség van autókra, és senki nem engedheti meg magának az elektromos autót. Nem csak a belső égésű autóktól az elektromos autókig ugrálhatunk, hanem köztes szakaszokra van szükség közöttük. Egy másik dolog, hogy az elektromos autók éghajlatbarátabbak, de gyártásuk sok kibocsátást okoz. A lakásfűtés rengeteg éghajlat-kibocsátással jár, mivel itt az időjárás hideg, és fűtésre van szükség. Új utakat kell találnunk a házaink fűtésére. A forgalom és a fűtés átlagosan több üvegházhatást okozó gázt bocsát ki Finnországban, mint például Közép-Európában, a nagy távolságok és a hidegebb éghajlat miatt. Más, globálisabb problémák, amelyekkel kapcsolatban aggódunk, a sarkvidéki gleccserek olvadása, ami a vízszint emelkedéséhez vezet. A globális felmelegedés számos állat kihalását okozza. Az újrafeldolgozási rendszer sok országban még mindig nagyon gyenge. Az óceánok szennyezettek.

Napjainkban egyre több polgár érzi magát aggódnak az éghajlatváltozás és annak kérdései miatt. Ezt a jelenséget a Greta Thunberg által 2018-ban szervezett éghajlati sétával láthatjuk. Nem szabad azonban megfeledkeznünk az éghajlatváltozás gazdasági célú felhasználásának lehetőségéről: a „zöldrefestés” koncepciója. Úgy véljük, hogy a politikát különböző szinteken kell kiigazítanunk, valóban láthatjuk ma a globális politika valódi jövőképét a környezetvédelmi kérdésekben. Helyi szinten azonban (ahol a fellépésnek relevánsabbnak kell lennie) a polgárok részvétele minimális. A tétlenség három tényezőnek tudható be: nincs kapcsolat egy adott földrajzi terület üvegházhatásúgáz-kibocsátása és az e kibocsátások által az adott területre gyakorolt hatások között. A második tényező az, hogy nincs összefüggés a termelés kibocsátása és a saját magukra gyakorolt hatások között. Az utolsó tényező az, hogy az emberek nem látnak problémát, ezért nem akarnak változást, ami megmagyarázza inaktivitásukat. E problémák megoldása érdekében javaslatainkra teszünk javaslatot. Az első elképzelésünk az lenne, hogy támogatási bizottságot hozzunk létre az ENSZ-en belül. A világ azon régiói, amelyeket leginkább érint az éghajlatváltozás, fenntartható fejlődési projekteket javasolhatnak ott. Ezeket az IPCC szakértői dolgozzák ki, akik elemzik őket, és meghatározzák a megvalósításukhoz szükséges eszközöket (meghatározzák, hogy a teljes költségvetés mekkora részét fogják az éghajlatra fordítani). A második, amit gondoltunk, az elektromos kerékpárok állami támogatása. Ez olcsóbbá tenné őket, és sokkal inkább ösztönözné az embereket arra, hogy az autójuknál többet vásároljanak és használjanak. Például Párizshoz hasonló nagyvárosokban, ahol mindig vannak forgalmi dugók, e kerékpárok használata lehetővé tenné egyesek számára, hogy gyorsabban dolgozzanak. Ez a megoldás lehetséges, és lehetővé tenné az Európai Unió számára Hollandia példáját, ahol a lakosság 36 %-a használ kerékpárokat a napi utazásokhoz. Harmadik elképzelésünk az lenne, hogy az állam minden iskola számára pénzügyi támogatást nyújtson. Egy fenntartható projektet kellene finanszírozniuk. A pályázat nyertese jelentős finanszírozásban részesül a projekt végrehajtásához. Emellett az állam kötelezettséget vállal arra, hogy 150 másik projektet alacsonyabb költséggel finanszíroz. Ezek a versenyvizsgák az Európai Unió minden egyes országában nemzeti szintűek lesznek. E támogatás mellett az állam felajánlja, hogy minden iskolában konferenciákat szervez, hogy megmutassa a jövő munkahelyeit az éghajlatváltozás összefüggésében. Ahhoz, hogy e három elképzelésből lezárjuk, választ adunk a túlzottan globális politikák és a nem eléggé aktív polgárok problémájára, ugyanakkor úgy véljük, hogy fontos nemzetközi szinten szolidaritást vállalni az energetikai átállásban. Az éghajlatváltozás nem a bolygót veszélyezteti, hanem az emberi fajt.

Napjainkban egyre több polgár érzi magát aggódnak az éghajlatváltozás és annak kérdései miatt. Ezt a jelenséget a Greta Thunberg által 2018-ban szervezett éghajlati sétával láthatjuk. Nem szabad azonban megfeledkeznünk az éghajlatváltozás gazdasági célú felhasználásának lehetőségéről: a „zöldrefestés” koncepciója. Úgy véljük, hogy a politikát különböző szinteken kell kiigazítanunk, valóban láthatjuk ma a globális politika valódi jövőképét a környezetvédelmi kérdésekben. Helyi szinten azonban (ahol a fellépésnek relevánsabbnak kell lennie) a polgárok részvétele minimális. A tétlenség három tényezőnek tudható be: nincs kapcsolat egy adott földrajzi terület üvegházhatásúgáz-kibocsátása és az e kibocsátások által az adott területre gyakorolt hatások között. A második tényező az, hogy nincs összefüggés a termelés kibocsátása és a saját magukra gyakorolt hatások között. Az utolsó tényező az, hogy az emberek nem látnak problémát, ezért nem akarnak változást, ami megmagyarázza inaktivitásukat. E problémák megoldása érdekében javaslatainkra teszünk javaslatot. Az első elképzelésünk az lenne, hogy támogatási bizottságot hozzunk létre az ENSZ-en belül. A világ azon régiói, amelyeket leginkább érint az éghajlatváltozás, fenntartható fejlődési projekteket javasolhatnak ott. Ezeket az IPCC szakértői dolgozzák ki, akik elemzik őket, és meghatározzák a megvalósításukhoz szükséges eszközöket (meghatározzák, hogy a teljes költségvetés mekkora részét fogják az éghajlatra fordítani). A második, amit gondoltunk, az elektromos kerékpárok állami támogatása. Ez olcsóbbá tenné őket, és sokkal inkább ösztönözné az embereket arra, hogy az autójuknál többet vásároljanak és használjanak. Például Párizshoz hasonló nagyvárosokban, ahol mindig vannak forgalmi dugók, e kerékpárok használata lehetővé tenné egyesek számára, hogy gyorsabban dolgozzanak. Ez a megoldás lehetséges, és lehetővé tenné az Európai Unió számára Hollandia példáját, ahol a lakosság 36 %-a használ kerékpárokat a napi utazásokhoz. Harmadik elképzelésünk az lenne, hogy az állam minden iskola számára pénzügyi támogatást nyújtson. Egy fenntartható projektet kellene finanszírozniuk. A pályázat nyertese jelentős finanszírozásban részesül a projekt végrehajtásához. Emellett az állam kötelezettséget vállal arra, hogy 150 másik projektet alacsonyabb költséggel finanszíroz. Ezek a versenyvizsgák az Európai Unió minden egyes országában nemzeti szintűek lesznek. E támogatás mellett az állam felajánlja, hogy minden iskolában konferenciákat szervez, hogy megmutassa a jövő munkahelyeit az éghajlatváltozás összefüggésében. Ahhoz, hogy e három elképzelésből lezárjuk, választ adunk a túlzottan globális politikák és a nem eléggé aktív polgárok problémájára, ugyanakkor úgy véljük, hogy fontos nemzetközi szinten szolidaritást vállalni az energetikai átállásban. Az éghajlatváltozás nem a bolygót veszélyezteti, hanem az emberi fajt.

Az éghajlatváltozás egyre nagyobb mértékben érinti bolygónkat. Mindazonáltal úgy tűnik, sokan nem fordítanak figyelmet erre. Úgy gondolom, hogy ennek megváltoztatásához olyan termékeket kell vásárolnunk, amelyek kevesebb műanyagot tartalmaznak, és mindenekelőtt gondolkoznunk kell azok újrafeldolgozására. A folytatás érdekében úgy gondolom, hogy környezetvédelmi napokat kell szerveznünk az iskolában, hogy a lehető legnagyobb mértékben felhívják a diákok figyelmét. Tudjuk továbbá, hogy az éghajlatváltozás a szennyezéshez kapcsolódik, amelyet általában gyárak, autók, vállalkozások, nem megújuló energiaforrások által termelt füst és gázok okoznak. Erre a problémára az egyik megoldás az lenne, ha valóban szükség van a gépkocsi használatára, vagy az autók számának csökkentése érdekében a tömegközlekedés vagy a közös autóhasználat előmozdítása lenne. Másodszor, elő kell mozdítani a megújuló energiaforrások használatát a háztartásokban.

Köztudott, hogy a gépkocsik minden évben hatalmas mennyiségű szén-dioxid-kibocsátást okoznak, ami hatással van az átlaghőmérséklet emelkedésére.
Mexikóban az „Airlite” speciális festéket a fotoszintézishez hasonló eljárással a szennyezett levegő tisztítására használják.
Azt javaslom, hogy ezt a festéket más országokban is terjesszék. Az útburkolatok jelölésére vagy az útszakaszok festésére használható az építés vagy az újjáépítés során. Egy év alatt mindössze egyetlen festés csökkenti a több mint 60000 autó kibocsátását, és a festékek akár 10 évig is aktívak. Ha nagyobb összeget használnánk, az globális hatást gyakorolna a helyzetre.

A kezdetek között az lehet, hogy az EU a 3,6 millió eurót nem költi el a „Become a Beefatarian” kampányra. Abszurd abszurd arra ösztönözni a polgárokat, hogy több húst fogyasztsanak, és nem hangolja össze az EU-val azt a célt, hogy 2050-ra klímasemlegessé váljon.

Biztosítson minden 11 éves embert, aki az újrahasználható párnákat és egy ingyenes menstruációs csészét menstruálja annak érdekében, hogy csökkentse a műanyagokat, például a párnákat és a tamponokat.

Cercare di ambietarsi

Ötleteim egy európai zöld megállapodással kapcsolatban:
Szén-dioxid
—adók – a szél- és napenergia magáncélú felhasználásának, vásárlásának és építésének deregulációja.
A finanszírozás átrendeződik és szabályoz egyfajta általános elmozdulást a szén-dioxid-gazdálkodás felé – A tőkepiaci unió
megvalósítása és a beruházások megkönnyítése Unió-szerte, mivel már több pénz áramlik zöld forrásokba, ha megkönnyítjük az összegek további növelését – a Thorium és a JFG kutatásainak
finanszírozása.
A nukleáris újrahasznosítással kapcsolatos kutatás
finanszírozása – Az atomenergiának a zöld energiák listájára való felvétele.

Véleményem szerint az európai intézményeknek a felelősségteljes intézkedések és szokások elfogadásával és a zöld megállapodással összhangban szabadon kell mutatniuk a 27 állam polgárait.
Az európai tisztviselők cégautói például a Starsbourg luxembourgban, Franckfurtban vagy brusselben elektromosak. Ami magukat az intézményeket illeti, víz- vagy villamosenergia-forrásaik megújulók, mint a napenergia vagy az esővíz. Ezek az intézkedések ezt követően határozott üzenetet közvetíthetnek Európa polgárai számára, és szép üzenetet közvetíthetnek a zöld megállapodással kapcsolatos politika elindításához.
Ez a gesztus, amely maguktól az intézményektől érkezik, lehetővé teszi, hogy tovább menjenek, azaz magukra az államokra összpontosítsanak. A zöld politika lépésről lépésre történő kezdeményezésével ez utóbbi hatékonyabb lesz.
Idővel ez a politika nehezebbé válik, és képes lesz arra, hogy nemzeti szinten szankcionálja azokat a tagállamokat vagy régiókat, amelyek nem tartják tiszteletben az európai programot. A régiók, de a magánszektor is, amely szennyezné vagy túl magas üvegházhatásúgáz-kibocsátással járna.

Fókusz: A hangsúlyt valójában a vállalkozások könnyítésére kell helyezni, a környezet javítását célzó megfelelő fram segítségével. A bürokrácia csökkentése az EU egészében fellendíti az innovációt. Sok jó ötlettel rendelkezünk itt, de gyakran olyan helyekre mennek, ahol az EU-n belüli tehetetlenség miatt könnyebben lehet vállalkozást indítani. A céloknak egyértelműnek és egyszerűnek kell lenniük. A szankcióknak is magasnak kell lenniük. Az innováció ösztönzésének nagy jelentősége van. Azzal a céllal, hogy az emberek könnyebben találhassanak megoldást a válságunkra.

Az alábbiak ösztönzése: Az EU megreformálása. Ha olyan személyek támogatását akarja, akiknek meg kell adniuk a döntést az embereknek. Az EU-t az európaiakért! Például lehetővé teszi a páneurópai pártok számára az EU-parlament választásokon való részvételt. Ez a nemzeti politikai vitát az egész EU-n belüli megvitatássá változtatná. Nem látná, hogy az EU nacionalista nézetet vallana (valamennyi nacionalista problémával, mint például az olyan pártokkal, amelyek csak az EU-parlament eleketétjeit használják propagandára a nemzeti választásokra), hanem közös politikai identitást hoznak létre. Egyetértünk vagy nem értenek egyet az emberekkel, függetlenül attól, hogy melyik ország, és (véleményünk szerint) a legjobb parlamenti pártokra szavazunk. Tisztázandó. Ez azt jelenti, hogy a feleket bármely európai polgár alkothatja, elhelyezheti és összevonhatja. Az Euroepans-t a továbbiakban egyetlen nemzeti párt sem képviseli. Az EU-bizottság elnökének közvetlen megválasztása is. Ez azt is jelentené, hogy az emberek úgy érzik, hogy közvetlenül képviseltetik magukat, ami mindannyiunkat arra ösztönöz, hogy ragaszkodjunk a kitűzött célokhoz.

Ha nem érzik úgy, hogy ránk kényszerítik őket, de megkíséreltük őket tartani és elérni. Szankciók: Lásd a 2. pontot. Ez a mérések végrehajtásának módjától függ.

A kitűzött célok szankcionálása nem megfelelő módon történik. Szankciók arra az esetre, ha nem érik el azt a célt, amelyről Ön beleegyezett, hogy hogyan fogadják el és kell végrehajtani. Befolyásolva:

A fenntarthatóbb építkezésre kell összpontosítanunk: az óceánon áthaladó kontúrok importjának megállítása. További információk az EU-térségről. A helyi vállalkozásoknak helyi anyagokat kell használniuk, tartósabb és könnyebben javítható termékeket kell készíteniük, hogy új összetevőket tartalmazó új receptet keressenek.
Támogassa az adaptert, és továbbra is segítsen azoknak, akik úgy döntöttek, hogy elérik ezt a szintet. Itt az ideje, hogy a rothadt almánál egy pontra ne lépjünk fel.
Attól függ, hogy milyen keményen próbálkoznak, ha még nem is próbálkoznak.
Más ágazatokban könnyen fel lehet használni a pénzt.

Széles körben úgy vélik, hogy a megújuló energiaforrások használatának ötlete a legjobb módja annak, hogy magunkévá tegyük a természetet, és csökkentsük a C02-es szintet bolygónkon. Mindannyian láthattuk a hatalmas szélgenerátorokat a hegyek tetején. Általánosan elfogadott nézet, hogy a termelők jelentős hatást gyakorolnak a megújuló energiaforrások kihasználására. A szélgenerátorok valójában a természet súlyos ellenségei. Több tanulmány eredményei azt mutatták, hogy a gépek ára magas, és a környezet állapotának javítása érdekében túllépik az „elfogadott árat”. A generátorok is 2-4 évig tartanak. Ezek a „óriások” egy bizonyos idő után nagyon nagy szélgenerátorokba égetnek. Jelentős előrelépést jelentene a technológia és a környezetvédelmi tanulmányok terén, ha a vízművek a szélgenerátorokat helyettesítenék. Az ősi évektől kezdve (pl. Egyiptom, Görögország) a civilizációk vízmalmokat használtak azzal a céllal, hogy otthonukban vízellátást biztosítsanak. A víznyomás mellett a vízmalmok villamos energiát fognak termelni. Ennek elérése érdekében jó ötlet lenne, ha a világ valamennyi országa hozzájárulna ahhoz, hogy bolygónk jobbá váljon. Különösen az erős gazdasággal rendelkező országok vállalhatnák a vízimalmokba való befektetés felelősségét. A tengerparti területek jelentenék a vízimalom megépítésének tökéletes helyszínét. Az eredmények mindenki számára előnyösek lehetnek. Ez egy lehetséges megoldás a pénz és az energia elköltésének elkerülésére, valamint a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére. Ez az elképzelés pozitív hatással lesz bolygónkra. Az üvegházhatás például komoly „ellenétességet” fog találni. Végül minden ember kihasználja a természetünk szépségét, miközben javítja a Földet mind nekünk, mind a következő generációknak.

A legtöbben tisztában vagyunk azzal, hogy az emberi tevékenység negatív hatást gyakorol az éghajlatra. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy a mentalitás nem változik.
Véleményem szerint fogyasztásunk és életmódunk megváltoztatása érdekében nemcsak nagyon fiatal kortól kellene tanítanunk erről a témáról, hanem az idősekről is. Ezenkívül az „alacsony technológiát” fejlettebbnek és népszerűsíteni kell, mint a csúcstechnológiát, amely nem veszi figyelembe a társadalmi és környezetvédelmi kérdéseket. Az alacsony technológiájú technológiák viszont „hasznos”, hozzáférhető és fenntartható tárgyak létrehozására törekszenek.
Ezen túlmenően például az építőiparban a környezetbarát tervezési technikákkal is foglalkozhatunk. Ilyen például az adobe (föld) használata, amely nem igényel égetést, helyi forrásokból származik, és jó hőtehetetlenséggel rendelkezik. Ezenkívül a még hőszigetelésben lévő fa és szalma hatékony kombináció. A bioforrások hatékony felhasználásával korlátozhatjuk egy építési terület környezeti lábnyomát. Az alacsony technológiai színvonalú folyamatok a jövő valós eszközei.
A hatóságok segítségére azonban azért van szükség, mert az akadályok nemcsak pénzügyi és technikai jellegűek, hanem szabályozási és kulturális jellegűek is. Végezetül, néhány, a Nature Climate Change című kiadványból kiderült, hogy az új technológiák nem mentenek meg minket, hanem inkább a kulturális, társadalmi és politikai szempontokra kell összpontosítanunk. Michael és Joyce Huesemann könyvükben kiemeli ezt az elképzelést: Techno-Fix:

AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS ELLENI KÜZDELEM ÉRDEKÉBEN MEG KELL VÁLTOZTATNUNK ÉLETMÓDUNKAT. MINDENNAPI ÉLETÜNKBŐL KELL KEZDENÜNK, PÉLDÁUL ÚJRAFELHASZNÁLHATÓ TERMÉKEK VÁSÁRLÁSÁVAL, ÉS NEM CSAK ELDOBHATÓ DOLGOK VÁSÁRLÁSÁVAL. EMELLETT HELYI ÉS BIOLÓGIAI ÉLELMISZEREKET IS VÁSÁROLNUNK KELL. HA CSÖKKENTENI AKARJUK A SZENNYEZÉST, TÖMEGKÖZLEKEDÉST VAGY BICIKLÖVEDÉKET KELL IGÉNYBE VENNI. MINDEZ OLYAN „KIS” TANÁCSOK, AMELYEKET MINDANNYIUNKNAK KÖVETNIÜK KELL... DE „NAGY” EREDMÉNYEKET HOZHATNAK.

AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS ELLENI KÜZDELEM ÉRDEKÉBEN MEG KELL VÁLTOZTATNUNK ÉLETMÓDUNKAT. MINDENNAPI ÉLETÜNKBŐL KELL KEZDENÜNK, PÉLDÁUL ÚJRAFELHASZNÁLHATÓ TERMÉKEK VÁSÁRLÁSÁVAL, ÉS NEM CSAK ELDOBHATÓ DOLGOK VÁSÁRLÁSÁVAL. EMELLETT HELYI ÉS BIOLÓGIAI ÉLELMISZEREKET IS VÁSÁROLNUNK KELL. HA CSÖKKENTENI AKARJUK A SZENNYEZÉST, TÖMEGKÖZLEKEDÉST VAGY BICIKLÖVEDÉKET KELL IGÉNYBE VENNI. MINDEZ OLYAN „KIS” TANÁCSOK, AMELYEKET MINDANNYIUNKNAK KÖVETNIÜK KELL... DE „NAGY” EREDMÉNYEKET HOZHATNAK.

Úgy vélem, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik fontos lépése a hulladékanyagok kezelésének jobb megszervezése. A szennyezés csökkentéséhez több forrásra van szükség a vállalatok számára és a munkavállalók munkájának megszervezésére.

Véleményem szerint bolygónk sorsának megváltoztatása érdekében meg kell erősíteni valamennyi iparág, gazdaság és otthon ellenőrzését, különösen a hulladékártalmatlanítás és a megújuló energiaforrások felhasználása tekintetében.

A kormány – és még kevésbé egy transznacionális szerv – semmilyen körülmények között sem gyakorolhat ilyen nagy ellenőrzést az egyén felett, akár a fogyasztás, akár a termelés ellenőrzése révén.

Az ember okozta éghajlatváltozás valósággá vált. Igen, az a tény, hogy a jövőben még több természeti katasztrófának lehetünk tanúi, mint máskülönben, de az iparosodás és a modern technológia hatékonynak bizonyult e katasztrófák emberi életre gyakorolt hatásainak visszaszorításában.
Az emberi termelékenység korlátozására irányuló bármely kísérlet, amely az e téren tett kormányzati intézkedések egyetlen ésszerű eredménye, csak az emberiség jólétének károsodását eredményezheti. Így jogosan állíthatjuk, hogy az éghajlatváltozásnak az emberi termelés elleni összehangolt fellépés révén történő megállítására irányuló kísérletek rosszindulatúak.

A technológia valójában egy olyan ponton van, ahol az atomenergia és az elektromos járművek révén a közeljövőben valószínűleg képesek leszünk a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségünket arra a pontra korlátozni, ahol az gyakorlatilag nem tűnik ki. Sajnos Franciaország kivételével Európa kormányai sokat tettek azért, hogy szabotázzák az előbbi elterjedését. Annak ismételt bizonyítása, hogy a kormányzati beavatkozás a probléma, nem pedig a megoldás.

Sajnos. Erkölcsi szempontból helyes „a Föld megmentése”, ha azt önkéntesen és az emberiség javára végzik. A kérdés ily módon történő megfogalmazása nem hagy teret a kormányzati fellépésnek, legyen szó akár helyi, akár nemzeti, akár transznacionális intézkedésekről.

Az éghajlatváltozás egyre nagyobb mértékben érinti bolygónkat. Úgy tűnik azonban, hogy sokan nem fordítanak figyelmet erre. Úgy gondolom, hogy ennek megváltoztatásához olyan termékeket kell vásárolnunk, amelyek kevesebb műanyagot tartalmaznak, és mindenekelőtt gondolkoznunk kell azok újrafeldolgozására. A folytatás érdekében úgy gondolom, hogy környezetvédelmi napokat kell szerveznünk az iskolában, hogy a lehető legnagyobb mértékben felhívják a diákok figyelmét. Tudjuk továbbá, hogy az éghajlatváltozás a szennyezéshez kapcsolódik, amelyet általában gyárak, autók, vállalkozások, nem megújuló energiaforrások által termelt füst és gázok okoznak. Erre a problémára az egyik megoldás az lenne, ha valóban szükség van a gépkocsi használatára, vagy az autók számának csökkentése érdekében a tömegközlekedés vagy a közös autóhasználat előmozdítása lenne. Másodszor, elő kell mozdítani a megújuló energiaforrások használatát a háztartásokban.

A nap- és szélenergia helyett az atomenergiára kell összpontosítani. Mindent össze kell kapcsolni, de az atomenergiára kell összpontosítani.

Nem kényszerítik a tagokat arra, hogy 2050-ra klímasemlegesek legyenek. Ezt 2070-ra vagy 2100-ra kell áthelyezni annak érdekében, hogy a tagok több időt kapjanak az alkalmazkodásra és a hatékonyabb alkalmazkodásra anélkül, hogy a MONNEY-t rossz energiaforrásokká tennék.

Olyan tagokra kell összpontosítani, mint amilyen a poland, akik nem tesznek semmit az éghajlatváltozás megelőzése érdekében, ahelyett, hogy azokra a jól törő országokra összpontosítanának, amelyek sokat tesznek az éghajlatváltozás megelőzése érdekében. Azokra kell összpontosítani, ahol a legnagyobb haszon érhető el.

A Covid19-járvány közel egy éve uralkodik bennünket.
Életünk minden szempontból megszakadt. Néhány fontos globális problémát – például a globális felmelegedést vagy az óceánok szemétmentesítését – egy ideig elfelejtettek.
Érdeklődöm, hogy Európa hogyan fog fellépni e kényelmetlenségi kérdések megoldása érdekében.

Bár mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy fellépéseink negatív hatással vannak a környezetre, úgy tűnik, nem állunk készen életmódunk megváltoztatására az éghajlatváltozás lassítása érdekében. Véleményem szerint a környezetnek és az általunk okozott károknak nincs elég fontossága. Olyan területen élek, amelynek fő gazdasági tevékenysége az 1990-es évekig a bányászat volt. Amikor ez az egész iparág bezárt, senki sem gondoskodott a bányák kapujánál maradt összes törmelékről és hulladékról. Régiónkat ma hatalmas törmelékhegyek veszik körül, és a folyóink víze a szén miatt még mindig feketes gólya. Másrészt kezdjük előmozdítani a megújuló energiák használatát. Hegyeink szélerőművekkel vannak megtöltve, és valamennyi hőerőmű leszerelése elkezdődik, elkerülve ezzel légkörünkre és következésképpen a környezetre káros gázok nagy részét. Ez azonban nem elegendő. Az Európai Unió és a világ számos tagjának követnie kell az olyan országok példáját, mint például Norvégia, Svédország és Németország, amelyek a felelős fejlesztés előmozdítói. Az Európai Unió támogathatna egy sor olyan jogszabályt vagy rendeletet, amelyek arra kényszerítik a tagjait, hogy hatékonyabb és felelősebb életmódra váltsanak. Ez nagyon nehéz feladat, és előfordulhat, hogy egyes országok nem felelnek meg ennek a változásnak, amely esetben jogi módszereket és szankciókat kell alkalmazni e változás szükségességének kifejezésére. Rendkívül sürgős helyzetben vagyunk, és a globális világjárvány miatt már csaknem egy éve részt veszünk a környezetvédelem területén. Fokozatosan fenntartható és környezettudatosabb országokká válhatunk.

„Mahatma Gandhi "Mindent olyan változás, amit látni kívánsz a világban" című beszéde alapján úgy véljük, hogy a változásoknak a helyi közhatalomból kell származniuk. Könnyű feltárni a problémákat, de társadalmunkban nehéz megoldásokat kínálni. Javasoljuk a Pula városközpontjában zajló forgalom lezárását. Ösztönöznünk kell a tömegközlekedés és a kerékpárok használatát. Arra kérjük a városi hatóságokat, hogy zárják be a városközpontot, és építsenek nagy parkológarázsot a város bejáratánál. Ezzel csökkentenünk az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. A városba költözés problémáját olyan elektromos buszokkal oldanák meg, amelyek állandóan személyszállítást biztosítanak. Szeretnénk rámutatni arra, hogy városunkban nincsenek kerékpárutak. Ezt a városközpont bezárásával lehetne megoldani. Ez nem ideális megoldás, de még a legkisebb változás is előrelépést jelent.”

Mivel a változásnak mindig saját közösségünkből kell indulnia, a globális felmelegedés hatásainak csökkentése érdekében megváltoztathatjuk mindennapi szokásainkat és rendszereinket. Pulában leginkább az a kérdés, hogy Kaštijun az egyetlen kijelölt hely a nagy mennyiségű hulladék ártalmatlanítására. A helytelen becslések és a csökkenő költségvetés miatt a Kaštijun munkája a veszteségeken alapul. Növeli a polgárok számláit, ugyanakkor nincs megfelelő hely a nagy mennyiségű hulladék elhelyezésére, így a Valelunga, Portić, Zonka partjainál és a Pula környékén fekvő más helyeken felborul. Szükség van a hulladéklerakó rendszerének korszerűsítésére, valamint a hulladék feldolgozása során kitermelt üzemanyag és biohulladék felhasználásának módjára. Az e befektetésből származó pénzt ezt követően a szolgáltatás előmozdítására kell fordítani. Ezáltal csökkentenünk kell a jelenleg magas hőmérsékletű káros gázkibocsátást, ami természetesen kedvező a környezet, a légkör és a polgárok egészsége szempontjából. Ezen túlmenően az újrafeldolgozásba való beruházás az otthonaink fűtésének problémáját is megoldhatja a bécsi hulladékégető példáján keresztül. (Jakov Benčić, Lara Plastić, Mara Kirin, Carla Rosanda, Leonarda Jakovljević, Martina Pahljina i Sara Baračić)

Spanyolországban sok energiát állítunk elő megújuló energiaforrások felhasználásával. Elképzelésem szerint azokat a létesítményeket használom, ahol az indukciókat bezárták a megújuló energiaforrások, például a fotovoltaikus elemek elhelyezésére. Lehetőséget biztosíthatunk a munkanélküliek számára is, hogy a cellák összetevőit előállító vállalatok megvalósításának köszönhetően elszaporodjanak. Azért kaptam ezt az ötletet, mert a régiómban két hőerőmű volt bezárva. Úgy láttam, hogy ez lehetőséget jelenthet arra, hogy ezen erőművek létesítményeit az ország megsegítésére használják, mivel bár sok széltornyunk van, és a bányaszénnek köszönhetően éltünk, régiónknak, országunknak és bolygónknak a legjobbat akarjuk.

Bár a zöld megállapodás fő célja a környezeti előnyök elérése, a zöld megállapodást nemcsak környezetvédelmi, hanem elsődleges gazdasági tervnek is tekintem. Naiv lenne kizárólag az altruizmusra és a jóakaratra hagyatkozni; az új intézkedéseknek az ökológiai intézkedések mellett gazdasági előnyökkel is kell járniuk. Ezért a körforgásos gazdaságot tekintem a jövő gazdasági modelljének. Ahhoz, hogy konkrétak lehessenek, különösen érdekelném a bérlés mint az életminőség javításának egyik módja. Manapság gyakori, hogy lakást vagy autót bérelnek, de azon túl kell gondolkodnunk. Bármit bérelhetünk ruháktól az elektromos készülékekig. Számos ember használhatja ugyanazt a terméket (újrafelhasználás), és ha a terméket felhasználják, azt visszaadhatják a gyártónak, aki annak összetevőit új termékekhez fogja felhasználni (újrafeldolgozás). Ez a modell mind a fogyasztók, mind a gyártók számára vonzó lehet, mivel kompromisszumot jelent a túlzott vásárlás és a fenntartható hulladékártalmatlanítás tekintetében. Mivel a környezetvédelmi kérdések nem csupán helyi, hanem globális kérdések, ez a megközelítés csak akkor hozhat eredményeket, ha az egész közösség elfogadja azt. Egy vállalat nem elegendő, egy személy nem elegendő. Hogyan segíthet a kormány és az EU? Adókedvezmények azok számára, akik ezt a gazdasági modellt alkalmazzák és megemelték az adókat azok számára, akik nem vesznek részt a körforgásos gazdaságra való átállásban, éppúgy, mint az átmeneti időszakban nyújtott pénzügyi tőkeinjekciók. Ezenkívül a rendszer előnyeinek elismerése érdekében szükség van az ezt népszerűsítő oktatásra és kampányokra.

Szeretnénk, ha a jövőben több zöld terület lenne a nagyvárosok központjaiban. Nemcsak a levegőminőség szempontjából jó zöld területek vannak jelen, hanem azon lakosok számára is, akik el akarnak térni az épületekből, az aszfaltból, a közlekedésből és a természetbe. Hasonlóképpen meg kell tiltani a város zöld területeinek elpusztítását, és pontosan meg kell határozni, hogy a városban hol kell az épületek építésére szolgáló területek, valamint parkok, erdők és természeti séták helyszíne. Javasoljuk, hogy a hatóságok ismételten adományozzanak palántákat az állampolgároknak, ezzel ösztönözve őket az ültetésre. Úgy véljük továbbá, hogy kívánatos lenne tájékoztatni a polgárokat arról, hogyan lehet saját élelmiszereinket (gyümölcsöket, zöldségeket, fűszereket) termeszteni, ami több zöldítést eredményezne a magánterületeken, miközben erdőtelepítési intézkedéseket kellene szervezni annak érdekében, hogy több zöld területet hozzunk létre a közterületeken. Hasznos lenne fákat, sövényeket és dísznövényeket ültetni a játszóterek közelében, hogy a gyermekeket már fiatal korán zöldség övezze.

A zöld megállapodás érdekében talán növelhetjük a védett természeti területek (vagy természetvédelmi parkok) területét. Ez átalakíthatja az ökoszisztémát (védett fajok stb.) és csökkentheti a CO2-kibocsátást (növényi fotoszintézis stb. révén).
Az egyetlen korlát az, hogy az emberek ne gyakorolhassanak hatást a környezetre (esetleg a ragadozók szabályozása kivételével). Ez könnyen elképzelhető (bár hatalmas területre van szükség).

Környezetünk tisztaságának megőrzése érdekében nyomon követhetjük. Hatóságainknak nyomást kell gyakorolniuk a vállalatokra és a szervezetekre, hogy promóciós anyagaik kezelése révén csökkentsék hulladékaikat. Ez azt jelentené, hogy csökkenne a szórólapok (többségük hulladéknak tekintendő) előállítása, és több hirdetés lenne újrahasznosított anyagokból. Előfordulhat, hogy keresnünk kell a promóciós alternatívákat, például a QR-kódok használatát.

Fiatalként közvetlenül érint minket a divatipar, amely az egyik legszennyezőbb terület. A környezetbarátabb és felelősségteljesebb fogyasztás gondolata világszerte fejlődik, és tényleges hatása kezd kialakulni. A nagy márkák azonban ezt a mozgalmat egyre inkább nyereségük növelésére használják. Mi a helyzet a divatipar valódi szabályozásával? Megállíthatjuk-e a „zöld mosást”, amely nem jelent megoldást bolygónk számára. Fejleszteni kell a kereskedelmet, az újrafeldolgozást és az újrafelhasználást. Köszönjük!

az EU szankciókat vethetne ki azokra a tagállamokra, amelyek nem képesek ezen új célok elérésére, mert mindannyiunknak küzdenie kell a jobb környezetért! Ha nem tartjuk tiszteletben vagy nem javítjuk azt, szankcionálni kell minket, ez arra ösztönözheti az embereket, hogy változtassanak viselkedésükön.
A hangsúlyt a környezet javítását célzó megfelelő FRAM-tevékenységgel járó üzleti tevékenység megkönnyítésére, valamint a fenntarthatóbb építkezésre kell helyezni annak érdekében, hogy megállítsuk az országokból az óceánon keresztüli behozatalt. Többet termel az EU területén. Az EU-ban kevesebb iroda fogja javítani az innovációt. Rengeteg jó és élénk gondolkodásunk van itt, de gyakran olyan helyekre mennek, ahol az EU-n belüli fellendülés miatt könnyebben lehet vállalkozást indítani. Az innováció ösztönzésének nagynak kell lennie. Annak érdekében, hogy az emberek könnyebben találhassanak megoldást a válságra.
Természetesen sikerrel járhatnak. Világszerte számos példa van a jó ösztönzőkre vagy szabályokra. Egyszerű és hatékony. . Emellett a polgárok/lakosok életmódunk megváltoztatásával küzdhetnének az éghajlatváltozás ellen, például oly módon, hogy újrahasználható termékeket vásárolnak, és nem csak egyszer használatos cikkeket.

A közlekedés jelenleg a második legszennyezőbb terület. Bár globalizált világunkban élünk, amely fokozza a repülőgépek és hajók használatát, az EU-nak szakértők segítségével elő kell mozdítania a helyi fogyasztást, és a közlekedés, például a gépkocsik környezetbarát javítására irányuló célokat kell kitűznie.

Úgy vélem, hogy a globális felmelegedés elleni fellépés érdekében az országoknak több/csak megújuló energiát, például napenergiát, szélenergiát és vízenergiát kellene használniuk.
Úgy vélem továbbá, hogy fontos az évente keletkező hulladék mennyiségének csökkentése, különösen az újrafeldolgozás fejlesztése és javítása révén.

Fiatalként jelentős változást szeretnénk elérni környezetünkben. Ezért ez hozzájárulhatna a légszennyezés csökkentéséhez azáltal, hogy különböző iparágakat támogatna, mint például az autóipar, hogy elektromos autókat állítsanak elő, amelyek környezetbarátak, azaz környezetbarátak.

Németországban megrongálódottak vagyunk. Van például egy olyan rendszerünk, amelyben a használt palackokat visszaadják a szupermarketnek, hogy újra felújítsák/újrahasznosítsák és újra felhasználják őket. Ez jó módszer arra, hogy ne dobják el az összes műanyag palackot, és csökkentsük a műanyagot, ami szintén hozzájárul a rossz környezeti helyzethez. Vannak azonban még tennivalók is. Javítani kell a közforgalmukat annak érdekében, hogy az emberek vonaton, nem pedig autóval dolgozzanak. Ezért csökkenne a forgalom és a kibocsátás. Ezen túlmenően az EU-ban javítani kell a közleményt és a kompromisszumok kialakítására irányuló szándékot. Úgy tűnik, hogy a különböző meggyőződéseik és véleményeik annyira elválasztják őket, hogy nehéz lenne konszenzusra jutni. Ezért azt javasolnám nekik, hogy bölcsen és együtt gondolkodjanak olyan egyértelmű jogszabályokról, amelyeket mindenkinek köteleznie kell. Ha pedig haboznak, szankciókra van szükség. Meggyőződésem, hogy egy jó, igazságos és méltányos, de szigorú éghajlat-politika az egyetlen módja annak, hogy leküzdjük ezt a válságot. Egy másik olyan pont, amelyet el akartam mondani, a megújuló energiák javítása, amely az EU minden államát terheli. Sajnálom, hogy óvoda szeretettel várom Németországból!

Ami a környezetvédelmi kérdéseket illeti, gazdaságunkat csak a villamosítás és a villamosenergia-mix megváltoztatása révén tudjuk dekarbonizálni. A mai napig az atomenergia az egyetlen megbízható és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrás, ami elengedhetetlen feltétele annak, hogy a fejlett gazdaság normáinak fenntartása mellett visszaszorítsuk a hőmérséklet-emelkedést. A megújuló energiaforrások mellett az EU-nak a nukleáris energiához is hozzá kell járulnia!

Érdemes szem előtt tartani a változó környezetet és az éghajlatot. Úgy vélem, hogy a globális felmelegedés elleni küzdelem érdekében az országoknak több megújuló energiaforrást, például nap-, szél- és vízenergiát kellene használniuk.
Úgy vélem továbbá, hogy fontos az évente keletkező hulladék mennyiségének csökkentése, különösen az újrafeldolgozás fejlesztése és javítása révén. A zöld megállapodás érdekében talán növelni tudjuk a védett természeti területek területét. Ez az ökoszisztéma átalakításához és a szén-dioxid-kibocsátás csökkenéséhez vezethet.

Az éghajlatváltozás témáját illetően sok olyan dolog van, amelyet még javítani kell. Például a tömegközlekedéssel okozott szennyezés problémájának megoldása érdekében át kell váltanunk a városokat, hogy az autók helyett a tömegközlekedés legyen az alapértelmezett, mivel az emberek nagy valószínűséggel változni fognak, ha jobb alternatívát mutatnak be a használatukhoz képest. A növekvő divatipar által okozott szennyezés miatt a többi fenntarthatóbb márkához képest az árak miatt a gyors divat volt a vezető iparág. Meg kell változtatnunk a vásárlás módját, és ahelyett, hogy mennyiségileg és olcsón dolgoznánk, tartós, fenntarthatóbb opciót kell tennünk. Azoknak, akik meg tudják fizetni a fenntartható márkákat, meg kell próbálniuk tőlük vásárolni, és a márkáknak meg kell próbálniuk megváltoztatni az energiájukat, és figyelembe kell venniük munkavállalóikat. Ezeket a márkákat a közösségimédia-platformoknak is népszerűsíteniük kell annak érdekében, hogy több ember léphessen fel. Vannak azonban olyan országok, amelyek nem ügyelnek az éghajlatváltozásra, mivel azt nem tekintik életveszélynek, ezért a vezető országoknak meg kell próbálniuk felismerni, hogy ha nem minden ország működik együtt az éghajlatváltozás súlyos problémájával szemben, akkor semmi sem fog megtörni. Tudatosítanunk kell az emberekben, hogy változás esetén jobb helyzetben lesznek, mint korábban. Polgárként cselekednünk kell az éghajlatváltozás ellen, és felelősséget kell vállalnunk azért a világért, amelyben élünk.

Hallo, úgy gondolom, hogy be kellene tiltani vagy bölcsebben kellene használnunk a műanyagot. A régi időkben nem volt műanyag. Hogyan használjuk most!

Több atomenergia, mint a minimális környezeti lábnyommal járó energiatermelés tisztább formája.